Az értékesítésben van az üzlet!

A minap láttak napvilágot a KSH legfrissebb gazdasági mutatói, amelyek szerint 2015 első negyedévében éves összehasonlításban a gazdaság szezonális hatásoktól kiigazítva 3,1 százalékkal bővült. A tavalyi egész éves 3,6 százalék után - amely az EU-ban a második legmagasabb volt - a mostani adat is meglehetősen jónak mondható, bár jó néhány egyszeri hatásnak köszönhető.

Több összetevő közösen adja egy gazdaság növekedését. A fogyasztás is bővült kismértékben, de az utóbbi kb. 1,5 évben az uniós források felhasználása csúcsra járatódott. Az előző EU-s hétéves pénzügyi ciklus (2007-2013) még legkésőbb 2013-ban megkezdett beruházásait ugyanis 2015 végéig kell elszámolni.

Az impozáns első negyedéves gazdasági bővülés meghatározó részét azonban az ipar igen magas növekedése adta, amely a nettó export kétszámjegyű bővülését biztosította. Most is főként a járműipari termelés felfutásának köszönhetjük az export növekedését, hiszen az Audi tovább növelte mind motorgyártó, mind pedig jármű összeszerelési tevékenységét. Az Opel új motorgyára termelése is bővült, a Suzuki és a Mercedes is nagyobb sebességre kapcsolt. A kapacitások kihasználtsága azonban lassan eléri a maximumot, újabb beruházások nélkül jövőre már nem tud a magyarországi járműipar ilyen jelentősen bővülni.

Egy szerencsénk azonban mindenképpen van: a nálunk megtelepült autógyártókkal, főként az Audival és Mercedesszel. E kettő úgynevezett prémiumgyártó, a prémium autók piacának pedig a tömegmárkákkal ellentétben sajátos jellemzői vannak. Egyrészt a vásárlói rétegük jómódú fogyasztókból áll, akik költéseire például egy gazdasági válság alig van hatással. Így ezen gépkocsik gyártása stabilabb, egyenletesebb tud lenni. Másrészt a céges vásárlások is hozzájárulnak a kiegyensúlyozott, jobban tervezhető termeléshez, hiszen a vállalatok adott kor vagy futásteljesítmény után automatikusan lecserélik a gépkocsikat. Létezik még egy másik fontos hatás is: a prémiumautók piaca folyamatosan bővül, amerikai, de elsősorban a távol-keleti (főként kínai) óriási kereslet miatt, amely piaci igény húzza a német gyártókon keresztül a magyarországi járműgyárak termelését, így a magyar exportot is.

A magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája éppen itt érhető tetten. A hazánkban igen torz a gazdaság szerkezete: az export túlnyomó többségét (néhány) multinacionális vállalat helyi gyártóérdekeltsége adja.

Sajnos, mi csak gyártjuk a terméket, ami persze jó, hiszen például munkahelyeket teremtenek a gyárak, de a piac nem a miénk, pedig a hozzáadott érték túlnyomó része az értékesítésben van, nem pedig a gyártásban.

Az értékesítésből származó profit azonban nem Magyarországon csapódik le , hanem például Németországban.

Kicsit leegyszerűsítve, a magyar ipar nagyon kis hozzáadott érték képző képessége miatt keres nálunk keveset az orvos, a tanár, meg mindenki más. A keresetek erőteljes emelhetőségének feltétele, hogy minél több saját termékkel és piaccal rendelkezzünk, mivel az adóbevételek útján az állam csak így tud nagyobb bevételre szert tenni, amiből a feladatait könnyedébben tudja finanszírozni.