Dühödt angyal az égből

Százegy éve, november 20-án mit csinált a magyar katona? Harcolt a keleti frontokon, ám azon az éjszakán valami történt: kénytelenek voltak visszavonulni az orosz szorítás miatt. A Nagy Háborúra emlékező nagyszabású tárlaton a fehérvári gyalogezred hasonló történelmi pillanatain tekinthet végig a látogató a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében. Diákoknak, történelemkedvelőknek kötelező anyag, már csak azért is, mert itt –Vargha Tamás honvédelmi államtitkár köszöntőben elhangzott  szavaival élve – igazán szembetűnik, hogyan állt helyt a katona a leggyilkosabb harcban: az ember-ember elleni küzdelemben.

Fotó: Koppán Viktor

Még egy, a 140 évvel ezelőtt szerkesztett Székesfehérvár és Vidéke című „Társadalmi, közművelődési és szépirodalmi közlöny”-t is kiadtak a kiállítás megnyitója apropóján, amelyben megelevenedik és a katonák személyes történeteivel „személyessé” is válik a történelem, Jól kiegészíti e kiadvány a tárlatot, amelyről Rózsafi János, a Nagy Háborúk Kutatásáért Közalapítvány történésze, a székesfehérvári hadi ezredek, azon belül is a 17. gyalogezred hadi útját kutató szakember a Fejér Megyei Hírlapnak eképp emlékezett meg: nagyon szépen végigköveti a katona útját a laktanyából, azaz a  béke évekből a háborús időszakig, a frontra vonulásig.

– Mindenki számára egyértelművé válik általa, mi történt ott velük – tette hozzá. A  nagyobb események kiemelésével, a  székesfehérvári ezredek hősies helytállásának helyszíneivel tarkított  bemutatásával gazdag anyagot alkottak a szervezők, amely   lehetővé teszi a székesfehérváriak számára, hogy jobban megismerjék saját múltjukat – megeshet, hogy saját családjuk, nagyszüleik múltját is.

– A tárlat végigköveti az ezredek hadiútját, amely többek közt  olyan hősies tettekről ismert katonákat emel  ki, mint például Pour Gyula százados, aki nagyszerű zászlóalj parancsnok hírében állt, vagy Sipos Gyula,  ezredparancsnok – emelte ki a kutató.

A 17. számú magyar királyi honvéd  gyalogezred, a 69. császári és királyi gyalogezred, és a 10. számú császári és királyi huszárezred emlékeit megelevenítő tárlat nem csak a háborúról, de a város történelmének egy szeletéről is számot ad azzal, hogy a még ma is létező, a katonáknak anno otthont adó  székesfehérvári épületeket is megemlít. Cser-Palkovics András polgármester azonban a jövőbe mutatott a múltat megelevenítő  tárlat kapcsán, s azt mondta: Székesfehérvár nem csak a múltban volt katonaváros, de a jelenben is hűen őrzi e jellegét, sőt, „a következő évtizedekben, reményeink szerint a következő évszázadok során is, a katonai hagyomány mindig tisztelve lesz, amely olyan közös értékünk, amely nélkül Székesfehérvár nem lehetne az a város, amit otthonunkként szeretünk és tisztelünk s amelyre büszkék vagyunk.”