Clemenceau magyar menye miatt veszítettük el az ország kétharmadát 96 éve? - A nemzeti összetartozást ünnepelték Viszákon

- Trianon után minden reggel úgy imádkoztak a gyerekek, hogy „Hiszek Magyarország feltámadásában” - emlékeztetett dr. Lugosi József, a hadtörténeti múzeum egykori igazgatója szombaton, a nemzeti összetartozás napján, Viszákon. Ünnepi beszédében felidézte a 96 évvel ezelőtti békeszerződés előzményeit és következményeit. A legenda szerint az első világháborút lezáró békeszerződések egyik fő alakjának, a francia Georges Clemenceau-nak magyar menye volt, és az iránta érzett gyűlölet testesült meg a trianoni döntésekben. A hadtörténész hozzátette: a valóságban valószínűleg nem befolyásolták a politikust személyes érzései. Így nem hatotta meg gróf Apponyi Albert három nyelven, olaszul, franciául és angolul előadott védőbeszéde sem, pedig a zseniális szónoklat a döntéshozók közül sokakat teljesen megindított. Csakhogy akkor már a döntés megszületett Magyarország sorsáról – hangsúlyozta Lugosi József. Ezért végül 1920 június 4-én aláírták azt a békeszerződést, amelynek hatására az ország területeinek több mint kétharmadát elveszítette.

- Ez a nap 2010 óta a nemzeti összetartozás napja – ezt már Avas József, a település polgármestere mondta a trianoni emlékműnél megtartott köszöntőjében. Az ünnepségen a Viszáki Asszonykórus, valamint a körzeti iskola tanulói is közreműködtek.