-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy új felmérés szerint az európaiak többsége ugyan anyanyelvén szeret legjobban netezni, de ha nem talál megfelelő oldalakat anyanyelvén, akkor 55 százalékuk más nyelvre – általában angolra – is hajlandó átváltani.
Az internet szervesen életünk része lett mára, de általában mindenki saját anyanyelvén szereti leginkább a híreket, információkat olvasgatni. Az európaiak 90 százaléka, ha teheti, anyanyelvén böngészi a netet, de 55 százalékuk időnként átvált egy másik nyelvre is, ami többnyire az angol. A különböző országok netezői között azonban hatalmas különbségek lehetnek. Míg a görögök, szlovénok és máltaiak 90 százaléka netezik anyanyelvén kívüli nyelven is, ez az arány az íreknél és az angoloknál csak 10 százalék körül mozog.
(Forrás: wikimedias commons / Tobias1983)
Magyarország a sereghajtók közés tartozik, az angolokon és az íreken kívül csak a csehek és az olaszok használnak ritkábban idegen nyelvet is a netezésre. Az internetes nyelvváltás leggyakoribb (81%) oka, hogy valamilyen információ nem érhető az adott netező anyanyelvén, de 62 százalék társasági oldalakon, 52 százalék pedig hivatásához kapcsolódó okokból is anyanyelvén kívüli nyelvet használ. Az online vásárlás a legkritikusabb terület nyelvhasználat szempontjából. Az európai netezőknek csak 18 százaléka vásárol olyan oldalakon, ahol nem használhatja anyanyelvét. Ez fontos jelzés a neten árukat és szolgáltatásokat kínálók részére.
A netezők túlnyomó többsége angolra vált át szívesen, de például a luxemburgiak a francia és a német nyelvet is jobban szeretik az angolnál, az angol anyanyelvű írek és angolok pedig leginkább a franciát választják második internetes nyelvként, ha nem is túl gyakran.
A netezők többsége (88%) úgy gondolja, hogy az országa netes oldalainak alapvetően a nemzeti nyelvén kell lenniük, de alig valamival kevesebb százalékuk gondolja (81%) azt, hogy azért jó, ha más nyelven is elérhetőek ezek az oldalak is.
Források:
Malta News: 93% of Maltese internet surfers use foreign language online
Eurobarometer: User language preferences online