|

Kiemelnék az elsüllyedt orosz atom-tengeralattjárókat

Pontosabban egy részüket, konkrétan a 2003 augusztusában, szétvágásra vontatás közben elsüllyedt K-159-et, illetve az 1982-ben szándékosan elsüllyesztett K-27-est. Minderről az orosz állami tulajdonú atomenergiai cég, a Roszatom igazgatóhelyettese, Ivan Kamenszkih beszélt hétfőn a Jamal nevezetű nukleáris meghajtású jégtörőn. Elmondása szerint a Barents és a Kara tengerek védelme érdekébe, a potenciális, nukleáris jellegű ökológiai katasztrófát megelőzendő, Oroszországnak mihamarabb, legkésőbb 2013-ig el kell döntenie mi is legyen a sorsa a szóban forgó 2 atom-tengeralattjárónak.

„Úgy vélem, hogy ez ügyben 2012 folyamán döntésre kell jutni… Most kell eldöntenünk ezen tengeralattjárók sorsát, hogy a jövőben az érintett területeken ne kelljen radioaktív szennyezéssel szembenéznünk.” – nyilatkozta Kamenszkih, hozzátéve, hogy jelenleg nem mérhető a normálisnál magasabb sugárzásérték a tengeralattjárók körzetében. Elmondása szerint a meghozandó döntés kapcsán alapvetően két megoldás közül kell választani: kiemelik a szóban forgó atom-tengeralattjárókat, vagy nyughelyükön hagyva biztonságosan eltemetik azokat.

Az atomjégtörőn tartott konferencián szóba került a K-287 is, mely kapcsán Kamenszkih úgy nyilatkozott, hogy a Komszomolec vélhetően örökre a Norvég-tenger fenekén marad, lévén túl költséges és kockázatos lenne felemelni az 1 685 méteres mélységből. Ellenben a K-159, de főleg a K-27 kis mélységekben nyugszik, mely a Kurszk kiemelése kapcsán szerzett tapasztalatokkal párosulva kedvező feltételeket teremt a kiemelésükhöz.

A szóban forgó két tengeralattjáró közül a K-159 többször is szerepelt a szovjet érából visszamaradt atom-tengeralattjárók szétvágásának helyzetével foglalkozó írásainkban, de mivel biztosan vannak olyan olvasóink, akik nem ismerik a történetet, ezért újfent leírjuk, miszerint a November-osztályú K-159 szétvágásra vontatás közben süllyedt el, miután egy hirtelen rájuk törő szélroham letépte a K-159 úszóképességét javítani szolgáló 4 ponton egyikét. A kritikus helyzetbe került, rossz állapotban lévő tengeralattjáró nem süllyedt el azonnal, ám megmentése nem sikerült, augusztus 30-án a kora reggeli órákban, a reaktoraiban lévő 800 kg elhasznált hasadóanyaggal, és a vontatás során a fedélzetén tartózkodó 10 főből 9-el a fedélzetén a habok alá merült. A 238 méteres mélységbe süllyedt K-159 kiemelése 2004 óta napirendi ponton van, az orosz védelmi minisztérium az ilyesmire specializálódott skót ADUS nevezetű cég segítséggel nagy felbontású szonárfelvételeket is készíttetett, ám maga a kiemelés ezidáig csak ígéret maradt.

A K-159 szétvágásra történő vontatása során elsüllyedt (2003 augusztus). A fedélzetén tartózkodó 10 főből egynek sikerült elhagynia a hajót.

A K-159 szétvágásra történő vontatása során elsülyedt (2003 augusztus). A fedélzetén tartózkodó 10 főből egynek sikerült elhagynia a hajót. ,

A skótok egyébként arra a következtetésre jutottak, hogy a K-159 tattal lefelé, merőlegesen ért a tengerfenékre, amibe mintegy 12 méter mélyen, dárdaszerűen belefúródott, majd kettétört. Ezt, és azt leszámítva, hogy egy jó 8 méternyi darab továbbra is a tengerfenékbe fúródva található a roncs meglehetősen jó állapotban van egy esetleges kiemeléshez.

A K-159 roncsáról készített szonárfelvételekből előállított kép | Forrás: ADUS ,

A K-159-el ellentétben a K-27 nagyon is eltervezetten került tengerfenékre… A Projekt 645-osztály egyetlen egysége egy amolyan kísérleti tengeralattjáró volt: egy módosított November törzsbe 2 db VT-1 típusú, folyékony fém hűtésű reaktort telepítettek. Melyekkel az első beindításuktól problémák adódtak és végül a reaktorok is pecsételték meg az 1963-ban átadott K-27 sorsát 5 évvel később.

Az 1968 májusi reaktorbaleset után a K-27 tengeri tesztjei véget értek, ám a reaktorokkal még 1973-ig kísérletezgettek – a tengeralattjárót hivatalosan csak 1979-ben vonták ki. Előkészítés után 1982 szeptemberében Novaja Zemlja keleti partjainak közelében, mindösszesen 33 méter mély vízben süllyesztették el. Ami nem ment probléma nélkül, ugyanis míg a tengeralattjáró orra leért a fenékre, addig a tat része a felszínen maradt – míg egy vontatóhajó le nem gázolta a ballaszttartályok kilyukasztása érdekében. Hát igen. Hát igen #2: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség akkoriban hatályban lévő előírása szerint minimálisan 3 000 méter mélységbe kellett volna süllyeszteni a reaktorokat még tartalmazó tengeralattjárót.

A K-27 és K-159 mellett jelenleg további 5 atom-tengeralattjáró nyugszik tengerfenéken – ezek mindegyike aktív szolgálati ideje alatt, baleset következtében süllyedt el – adott esetben nukleáris fegyverekkel fedélzetükön. Ezen 5 tengeralattjáró a USS Thresher (SSN, 1963 április 10., ~ 2 500 m), a USS Scorpion (SSN, 1968 június 30., 3 000 m), a K-8 (SSN, 1970 április 11. ~ 4 700 m), a K-219 (SSBN, 1986 október 3., 6 000 m), és a K-278 Komszomolec (SSN, 1989 április 7. ~ 1 670 m).

Elsüllyedt atom-tengeralattjárók

Elsüllyedt atom-tengeralattjárók ,

23 hozzászólás “Kiemelnék az elsüllyedt orosz atom-tengeralattjárókat”

  4. Tcat

    @sulyid: jogos, köszi, egy tíz évvel el lett írva :D

    @Hornet: 107,4 méter a Novemberek hossza. Egyébként én is néztem, hogy kicsit fura. Olyan furcsának tűnik, hogy erről még cirka 8 méter hiányzik. Bár nagyon ellaposodik a végük:

    http://www.pelikanklub.hu/pictures/verseny/IMG_2350~0.JPG (sorry, csak makett, tisztességes 3 nézeti rajzot nem leletem hirtelen)

    Még 1 szonárkép, „halzajjal”:
    http://www.flickr.com/photos/34185672@N05/3184321013/

    2011. augusztus 11. csütörtök at 12:14
  5. Hornet102

    Dehogy haragszom! Ugyan már!:)
    Sőt NAGYON KÖSZÖNÖM! A makettről a képet és a szonárképet is!
    Az utóbbiak nagyon jók! Sok kérdésre választ adhatnak ezek a képek, merülés nélkül is. Igaz – csak gondolom – mindenféle hallal vagy lebegő „valamivel” zsúfolt vízben csökkenhet a rendszer hatékonysága, amin a mélység tovább ronthat!
    Nagyon jó cikk! S köszönöm a linkeket még egyszer!

    2011. augusztus 11. csütörtök at 12:29
  8. Takacs Istvan

    Tisztelet azoknak, akik ilyen eszközökkel alá mertek szállni, és tisztelet az anyag összeállításáért.
    De… OFF
    Szeretnék nyelvtannáciskodni, aki nem bírja, ne olvassa, kérem!
    Здравствуйте Господини!
    Két hír a nyitólapról, két eltérő helyesírási felfogás – sajnos az egyik teljesen ellentmond a magyar nyelv helyesírási szabályainak, a másik pedig teljesen követi azt.
    Még „szovjetül” tanultam általános iskolában, időnként az emlékek beugranak – ahogy a magyar nyelvtannal töltött órák is. Így és ezért szeretnék felhívni arra, hogy az orosz kifejezéseket az ejtés szerint és a kiejtett hangzókhoz legközelebbi hangértéket jelölő betűkkel jegyezzük. A MiG-29-esről szóló cikkben ez működik is, míg a szovjet atom-tengeralattjárókról készült írásban nem. Ott ráadásul két lejegyzés váltakozik, sőt keveredik is.
    Az angolból (?) fordított „Rosatom” (eredeti: Росатом, helyesírva: Roszatom), „Ivan Kamenskih” (er.: Иван Камэнских, hí.: Iván Kamenszkih) és „Yamal” (er.: Ямал, hangsúlyjelöléssel Ямáл, hí.: Jamal) mellett magyar helyesírással szerepel a „Projekt” (er.: Проект) és a „Novaja Zemlja” (er.: Новая Земля/Но́вая Земля), és a helytelen és helyes lejegyzések mellett a „köztes” „Komszomoletsz” (er.: Комсомолeц, hí.: Komszomolec, valószínűleg valami „Komsomoletsk”-féle átírás nyomán) is becsúszik.
    Nem is tartottam említésre méltónak mindezt (mert hiszen mindenhol, de tényleg mindenhol a legtöbbször angol és német forrásokból „visszafejtett” Yak, Brezhnev, Khrushchev alakok szaporodnak), de éppen minapában jelent meg az az érdekes hír, hogy Magyarország az ex-szovjet fegyverek korszerűsítésének, újraforgalmazásának központjává szeretné fejleszteni magát. Akkor pedig éppen ideje egyrészt leporolni a „szovjet” nyelvről szerzett ismereteinket, másrészt jelezni a külvilágnak, hogy közvetítő nyelv nélkül is boldogulunk az orosz érdekszférákban.
    До свидания!
    ON

    2011. augusztus 11. csütörtök at 15:29
  9. Tcat

    Köszönöm az észrevételt! Teljesen jogos teszem hozzá. (Volt, amit véletlenül maradt angolos – a Jamal és a Roszatom)

    Korábban is előjött már az orosz nevek átírásának kérdése, a korábbi állapotokhoz képest már jobb a helyzet, de még nem tökéletes a dolog, így szívesen vesszük az ilyen észrevételeket.

    2011. augusztus 11. csütörtök at 19:47
  11. Hornet102

    Batka!
    Értem, de te hol látsz törést? Esetleg annyi lehet, hogy harmónika szerűen megroggyant a törzs a tat felől az orr irányába és így megtörhetett a hajótest, mert „nyílt törés” nem nagyon látszik a szonár felvételeken. Az a 8 méter úgy belefuródhatott, hogy a fenékbe van közel merőlegesen…

    2011. augusztus 11. csütörtök at 22:42
  12. Batka

    Szerintem a nyolc méteres rész teljesen letörhetett és külön van, nincs a képen. Valószínűleg a tat ért le először, az ütéstől befúródott és letört a nyolc méteres rész, a test többi része pedig valamivel távolabb ért le, így csak ez látszik ezen a szonárképen.

    2011. augusztus 11. csütörtök at 23:12
  15. gacsat

    Az a „halivúdi eposz” kivételesen 1 qrwayoo film. Mert az élet írta. 1ébként minden az élet által írt ami film nagyon jó, mert technikailag halivúd felülmúlhatatlan. (pl. Black Hawk Down. Az élet valahogy nem igazolja az amik übermens voltát.) A film amúgy nem halivúdi. Jobbára angol, és németországban vették fel. A magyar TVben többször is ment. Ellenséges Vizeken a címe.

    2011. augusztus 12. péntek at 01:31