Irritál a legjobb barátnőm!

Eddig mindig behunytam a szemem és bólintottam egyet. Az a tipus vagyok, aki mindig mindent lenyel. Nem akarok beszélni semmiről és talán külső szemmel egy mindis mosolygós lánynak nézek ki, de kezd mindenből elegem lenni! Most konkrétan a legjobb barátnőm helyezi el az utolsó cseppeket a pohárba... Annyira beképzelt, hogy az már teljesen kiakaszt! Eddig még tűrhető volt, de most.... Ha van valami baj a hajammal, vagy épp a körmöm hegyéről lekopott a körömlakk és váletlenül megkérdem, hogy: ,,Szerinted jó a hajam? Nagyon rondák a körmeim?", ő annyit mondd: ,,Ááá, neeem... vagyis, egy kicsit, nézd meg, ott itt és amott bla bla bla". Mikor meg ő kérdez valamit én mindig pozitívan válaszolok, megnyugtatom. A gond csak az, hogy ő at hiszi, hogy hú de szép, az egész pasi a lábai előtt hever. Ez egyáltalán nem így van! Sőt... De még hogyha rosszul is néz ki, nem mondok semmit neki. A másik idegesítő dolog az, ahogyan a PASIKra néz. Eddig még nem volt barátja, most van az első. Rajta kívül még tetszik neki vagy 10. Én ha például meglátok egy cuki srácot és felvonom a figyelmét, századmásodpercek alatt talál BÁRKIBEN hibát. ,,Annak görbe az orra, a másik pupos, ez nem is néz ki olyan jól, fúúúúj aaz neked jó pasi? Jaaaj, neked már ő tetszik?" (NEM. Nem ő tetszik, csak elismerem, hogy cuki.) Na ilyenkor akadok ki! Másban megkapja az apróságokat, de ő magát nem látja a tükörben?! Engem idegesít. Nem a tökéletes pasit keresem, számomra mindegyikben van valami szép és mindenkiben vannak hibák-csak ő a ,,hibátlan". Óra végén, mielőtt eltenné a füzetét, megdicséri magát, hogy milyen szépen írt. Ha tükröt lát folyton mosolyog belé és mindig kérdi, hogy ,,Jól áll a hajam? Nagyon látszik ez a pattanás itt?" Sokszor megmondanám, hogy NEM, nem áll jól a hajad. Fésülködtél te egyáltalán? A végeket mikor vágtad le utoljára, mert meg van töredezve? Pattanás? Melyik pattanás(mert tele vagy velük)? De mégsem mondom.. inkább megnyugtatom, mert nem szeretek vitázni. Mindenki csodálkozik, hogy hogy bírom őt, meghogy nekik annyira antipatikus (mármint az osztály 99%-ának).. és az az éles hangja.. amikor megszólal..aahh. Igazából én sem tudom miért pont ő a legjobb barátnőm. De ha nem ő.. akkor ki? Hogyha felhívom, mert mondjuk beteg voltam és nem tudtam menni aznap suliba, 1 perc alatt elhadarja, hogy mi is történt, aztán félórákat beszél nekem a magánéletáről. NEM ÉRDEKEL! Nem látja, hogy rosszul esik ez az egész? Neki minden tökéletes, közben észre sem veszi, hogy én szarul vagyok... mondjuk azt nehéz is észrevenni. Barát is az ilyen egyáltalán? Sokszor amikor beszél elképzelem, hogy egy szép helyen vagyok és teljesen kikapcsolok, fogalmam sincs arról, hogy mit mond. Tuti valami öndícséret, vagy randi eseménysora vagy, hogy éppen milyen cuki pasival ment haza.
Nem akarok vele beszélni erről, mert aztán elkezd hadarni és magyarázkodik és az idegesítő kérdései, meg a hangja.... Mit tehetek?