Klímaváltozás - Az erdősítés az egyik eszköz

Látszólag nem tartozik ebbe a sorba, hisz folyamatosan tanácskozásokat rendeznek róla, nyilatkozatokat adnak ki vele kapcsolatban. Ez azonban mind nagyon kevés a valódi jelentőségéhez képest.

Az ügy féloldalas kezelése részben érthető, hisz a klímaváltozás létezéséről is évtizedek óta viták zajlanak. Talán ennek is köszönhető, hogy a közvélemény oldaláról a klímaváltozás megítélése a politika megítéléséhez vált hasonlóvá. Mindenki ért hozzá, de senki sem akarja komolyan venni, pedig az életünket is meghatározhatja.

A közelmúltban a kérdés legavatottabb hazai szakértői jártak Füreden, hogy a 2007-ben elnyert kollektív Nobel-békedíjuk jogán emlékfákat ültessenek a Tagore sétány mellett. Egyúttal rövid előadásban mutatták be a Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) kutatócsoportjának tagjaiként végzett munkájukat, amivel au IPCC hat éve elnyerte a kollektív Nobel-békedíjat.

Az első előadás tartó Somogyi Zoltán erdész professzor kutatóként az erdőknek a szén körforgalmában betöltött szerepével, az üvegház hatású gázok leltározásával foglalkozik. Mint elmondta, az egész probléma valahol az ipari forradalom idején kezdődött, majd egy svéd tudós 117 évvel állt elő azzal a megállapítással, hogy a levegő széndioxid tartalmának esetleges megemelkedése felmelegedéshez vezethet. Az 1930-as évek közepén már a tudósok tényként tapasztalták, hogy elindult egy felmelegedés. De az 1970-es években volt egy kisebb lehűlés, ezzel az ügy lekerült a napirendről, más környezeti gondok, például a savas esők kérdése került előtérbe.

Az 1980-as években azonban kiderült, hogy csak átmeneti volt a lehűlés, valójában tovább zajlik az általános felmelegedés, amit végre komolyabban vizsgálni kellene. A IPCC idei jelentése 95 százalékos biztonsággal állítja, hogy az 1951 és 2010 között megfigyelt földfelszíni hőmérséklet emelkedés több mint feléért az emberi tevékenység a felelős. Ez a folyamat fenntarthatlan, mert olyan hőmérséklet emelkedéshez vezet, amit már nem tudunk kezelni. Ha mindent megteszünk a folyamat lassításáért, tehát úgymond optimális esetben is legalább egy Celsius fokos hőmérséklet emelkedéssel kell számolnunk a maihoz képest 2050-ig.

Meg kell védeni az erdőket, hogy lassítsuk a globális felmelegedést – figyelmeztetett, a kollektív Nobel-békedíjas magyar tudós, Somogyi Zoltán (Fotó: Győrffy Árpád)

A legrosszabb esetben ha inkább erősítjük a folyamatot a csillapítás helyett -, akár 2,5 fokkal is nőhet a globális átlaghőmérséklet. Ha ez bekövetkezne, akkor például a Kékestető tetején közel alföldi klíma, az Alföldön pedig félsivatagi, sivatagi időjárás alakulna ki. Egy ilyen átalakulás hatására 30 százalékkal csökkenne a földön a hótakaró, ami a tenger vízszintjének megemelkedésével is járna. Mindezzel párhuzamosan a föld növénytakarójára, és az állatvilágra is hatással lenne.

A változás csökkentéséhez a folyamatot leginkább meghatározó elemet, a széndioxid kibocsátást kellene csökkenteni. Somogyi Zoltán saját szűkebb szakterületénél maradva elmondta, hogy meg kell védeni a jelenleg meglévő erőket. Ne engedjük az erőket kivágni, erdőirtások helyett sok új erdőt kell telepíteni fogalmazott.

Mivel a klímaváltozás bizonyos szintig elkerülhetetlen, a hozzá való alkalmazkodáson is dolgoznunk kell. Így pontosan tisztázni kell, hogy milyen fafajokat kell ültetni egy megváltozott klímájú területre, oda, ahonnan például a lucfenyők kipusztulnak a melegedés miatt. Az erdőknek az emberi alkalmazkodásban is nagy szerepe lehet, mert elősegíthetik a természet közeliség szemléletének erősítését mondta a kutató.

Cikksorozatunk folytatásában a többi kutató megállapításait mutatjuk be.