Grafén, a csodás anyag

Hiába hangzik ismeretlenül a grafén neve, szinte nincs olyan ember a világon, aki már ne találkozott volna vele, legfeljebb nem tudta. Dr. Tapasztó Levente fizikus ezzel a meglepő állítással sokkolta a veszprémi hallgatóságot, amikor a Verancsics Akadémia  Gondolatok az innovációról című eseménysorozatának a vendége volt a közelmúltban. Nem hagyta sokáig kételyek között a hallgatóságot, elmondta rögvest, mi a megoldás: amikor grafitceruzával papírlapra húzunk egy csíkot,  grafént állítunk elő, ugyanis ez nem más, mint a grafit egyetlen kristálysíkja. Előadásában elmondta, a grafén felfedezése is hasonlóan egyszerű, még ha nem is tervezett volt: 2004-ben két orosz származású tudós, Andre Geim és Konstantin Novoselov egy ragasztószalag segítségével egy tömb grafitról letépett egy réteget, a ragasztószalagot aztán többször összehajtva és szétnyitva a réteg egyre csak vékonyodott, mígnem eljutottak az egyrétegnyi, hatszögletű hálóba rendezett szénatomig, a grafit kristálysíkig - amit aztán grafénnak neveztek el. Mindez elmondva rettentően egyszerű, mégis forradalmi, nem véletlen, hogy ezért 2010-ben Nobel-díjat kaptak.

Magyarország a világ élvonalához tartozik a jövő egyik ígéretes elektronikai anyaga, a grafén kutatásában, illetve annak hozzáférhetővé tételében a technológia számára. A grafén jelentőségét a szintén szén alapú nanocsövekhez képest az adja, hogy ipari előállítása és alkalmazása elérhetőbbnek látszik, jelentette ki a kutató. Az anyag segítségével eddig elképzelhetetlen technológiai megoldások nyílhatnak meg az emberiség előtt.