Tudomány

2014.03.24. 11:07

A világ kétféle nézőpontból

Veszprém – A vallási konfliktusok, a moralitás és az emberi szolidaritás hiánya olyan helyzetbe sodorta és sodorja folyamatosan az emberiséget, amely akár tragikus végkimenetelű is lehet. Dr. Varga Norbert elemzésére érdemes volt odafigyelni.

Tremmer Tamás

Az MTA Veszprémi Területi Bizottsága „Tudomány és társadalom” című sorozat legutóbbi előadásán dr. Varga Norbert, politológus, történelem- és hittanár olyan témát boncolgatott. Közel két órán keresztül beszélt összefüggésekről, rejtelmekről, de csak a felszínt kapargattuk. Olyannyira lekötötte hallgatóságát, hogy ígéretet kellett tennie rá: legközelebb innen folytatja.

A Nyugat-magyarországi Egyetem tanára a két világvallás szent könyvének (a Biblia és a Korán) társadalomtudományi aspektusból történő analízisével foglalkozott. Kifejtette, a Földön a Krisztus után 7. század óta nem jelent meg új világvallás, csak az addigiak modifikácója történt meg. A világ három történelmi monoteista egyháza közül a muszlim és a keresztény térítő jellegű vallások, míg a zsidó nem.

A térítő irányultság politikai és gazdasági törekvésekhez kapcsolódott és kapcsolódik a világtörténelemben. A ma élő több mint 7 milliárd emberből 2,2 milliárd keresztény, 1,4-1,5 milliárd muszlim ez utóbbiból több mint tízmillió már Európában él. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az iszlám és a keresztény világ nem homogén. A kereszténységen belül a polarizációt az egyetemes zsinatok nem voltak képesek feltartóztatni. A muszlimok Mohamed halála után három évtizeddel szétszakadtak, és három fő irányzatuk (szunniták, síiták, kharidzsiták) alakult ki.

Dr. Varga Norbert izgalmas előadással nyűgözte le hallgatóságát. Várják a folytatást (Fotó: Nagy Lajos)

 

A két világvallás közötti konfrontációt a keresztes háborúk élesítették ki, amelyeknek hosszú távú következményei lettek. Az európai politikai kultúrában a felvilágosodás korától határozottan megjelent az igény a vallás és az állam szétválasztására, míg a muszlim világban ez a törekvés nem bukkant fel átütő erővel. Az egyistenhívő vallások között a 20. században 1917 az antagonisztikus konfliktusok zéró pontja, ekkor deklarálta Balfour gróf Izraelt. Ez tragikusan megváltoztatta a Biblia és a Korán vallásainak kapcsolatát, és beláthatatlan időre eszkalálta az arab izraeli háborús viszonyt.

Az érintett egyházak kissé megkésve, de érezve társadalmi felelősségüket maguk is párbeszédet kezdtek, amelynek fundamentumát a szent könyvekben találják meg. Alapvetés, hogy a keresztényeknek és a muszlimoknak az eltérő Istenképük ellenére együtt kell élniük ebben a szétszakadt világban. Sokan egyre erőteljesebben sürgették a dialógust az Istenbe vetett hitről és az alapvető emberi jogok értelmezéséről.

Csakhogy ez nem ment és nem megy könnyen: a kultúrák és kultuszok közötti feszültséget gerjesztik a másik fél vallási elképzeléseivel szembeni intoleráns filmek, karikatúrák, szómágiák, nyilatkozatok, könyvek. A nyugati kultúra opponálása a 20. század második felében a keresztény családból származó Said (1978) ideológiai fundamentalizmusával jelentkezett, míg az iszlámnak görbe tükröt tartó Rushdie (1988) muzulmán gyökerű.

A 21. század egyik releváns aspektusa a Korán és a Biblia megismerése, hiszen a prognózisok és rizikó-analízisek szerint politikai, gazdasági, kulturális és vallási téren a világvallások közötti konfrontáció elkerülhetetlen lesz. Kimondottan élesen fogalmazódik meg ez a kérdés 2001. szeptember 11-e után. A probléma megoldását nem segíti elő a világ szakadatlan kontrakciója, amelynek minden gondolkodó ember tudatában van. A világ állandó pulzálása azonban lehetőséget ad a „hermeneutikus kör”, az azonos gondolkodású emberek körének kiterjesztésére, hiszen mind a két Szent Írás megszólítja Isten minden teremtményét. Ez a párbeszédet Európában elengedhetetlen.

Dr. Varga Norbert jelezte, a téma aktualitásának a nyugati demokratikus világban van egy sajátos közgazdasági aspektusa is, méghozzá a 21. század elejének gazdasági válsága, illetve a válság tradicionális mikro- és makroökonómiai eszközökkel való kezelésének nehézségei. Ezek a nehézségek az alternatív közgazdasági megoldásokra, többek között az etikai alapú vagy keresztény szemléletű teóriákra irányították a figyelmet. A krízis talán még empirikusan nem is volt leírható, amikor 2003-ban, egy Bilbaóban zajló nemzetközi konferencián meg felmerült. A konferencia előadói a keresztény társadalmi tanítás jegyében kerestek válaszokat a haszonmaximalizálás dehumanizáló és demoralizáló praktikumával szemben. A fogyasztói társadalom kihívásaira és torzító társadalmi viszonyaira keresztény teológiai alapon kíséreltek meg választ adni. A keresztény társadalmi tanítás alapján alkotó közgazdászok elsősorban keresztény filozófusok műveit, a pápák enciklikáit, konstitucióit, apostoli buzdításait, püspöki szinódusok közleményeit elemzik tanulmányaikban, és csak kisebb mértékben nyúlnak vissza az eredeti forráshoz, a Bibliához.

 

 

Felizzó ellentétek

Minden jó szándéka ellenére az ellentétek szítására voltak alkalmasak XVI. Benedek pápa 2006. szeptember 12-én Regensburgban, az Auditorium Maximumban akadémikusok előtt tartott beszédének egyes mozzanatai, amelyekben leszögezte, hogy a vallás nevében nem lehet háborút indítani. Mindez azonban eltörpül az amerikai protestáns fundamentalizmus meghatározó lelkészeinek politikailag és vallásilag egyaránt motivált muszlimellenes kijelentései mellett: Armstrong (1998) a 20. század egyik legmegdöbbentőbb attribútumának nevezi a világvallásokban megjelenő és egyre nagyobb teret nyerő, politikailag átitatott, dogmatikus szempontokból radikális fundamentalista hitrendszert.

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!