Minden, ami bio, natur, házi, kézi

A viaszolás és a karcolás technikáját tanították a lányok, asszonyok a Vasi Skanzenben szombaton (Fotó: Horváth Csaba)

Minden, amit a természet ad, egészséges - mondta a Vasi Skanzenben az asztalánál érdeklődőknek a mézes-ember, mintegy mottóját adván a termelői vásárnak, ahol az ízletes lekvároktól a fűszeres sajtokig lehetett válogatni a házi és kézi termékekből. A főszereplő az igazi, falusi kapirgáló tyúktól származó, tojás volt, amelyet venni is lehetett. A tojásdíszítést Gencsről és környékéről illetve Moldvából érkezett asszonyok mutatták be és tanították. A vásározók sorának szélén húsvéti kalácsot sütöttek, szintén megfigyelhető és eltanulható módon, hazavihető recepttel.

A programsorozat a Csináld magad! címet viseli, szombatonként népi mesterségekkel és kézműves hagyományokkal lehet majd ismerkedni (a legközelebbi téma: a szalma). Most a virágvasárnap előtti szombaton, a húsvétra készülődve a berzselést (növényi minták készítése), a viaszolás és a karcolás technikáját szerették volna közkinccsé tenni, a gyerekek kereplőzhettek az alkalomra készített talicskakereplővel és a vásárolható kis kereplőkkel. A piacot nemes egyszerűséggel és optimista megközelítéssel Vas Tepsinek hívják, amely név a Vasi Skanzen Termelői Piaca Sikerrel rövidítése.

A programgazda dr. Horváth Sándor néprajzkutató, aki a kerített házban vetített képes előadást is tartott a húsvéti ünnepkörhöz tartozó, kiveszőben, kikopóban lévő népszokásokról.

Megtudtuk: Ausztriában, főleg Burgenlandban, annak is a történelmi Vas megye részén, a határban ma is gyújtanak húsvéti örömtüzeket, ahol úgymond Krisztus szenvedéseit égetik el. Van, ahol már nagyböjtkor megkezdik a máglyák rakását, láttunk kilenc ember magasságút is, amelyet létra segítségével építettek. Hagyományosan a tűzrakás a legényegyletek dolga volt. A húsvéti tűzgyújtás horvát területen is máig élő szokás. A kereplőzés ahhoz az időszakhoz fűződik, mikor a harangok Rómába mennek , vagyis nagycsütörtök után, mikor nagypénteken némák maradnak a csengettyűk és a harangok, akkor kerepeltek a ministráns fiúk a déli és esti harangszó helyett, sokszor együtt is töltötték az éjszakát valamelyik háznál, és gyűjtötték az adományokat (például tojást) a maguk számára a kereplőzésért.

A szótlan víz szokása Kenyeriben él: nagypéntek hajnalban kimennek a patakra és megmosdanak a hideg vízben, amelyet szótlanul kell elviselni. Észak-Magyarországon azt mondják, hogy a szépség és egészség megőrzése érdekében kell ezt cselekedni, úgyhogy a lányok ott egészen meztelenre vetkőznek, és a teljes testüket megmossák a hideg vízben, szintén némán tűrve. Az érdekességek között hallottuk a néprajztudóstól, hogy nem is biztos az, hogy a nép csak természetes, növényi alapanyagokkal festett tojást. Erre bizonyítékként egy 18. századi leírás szolgált.

1767-es a lejegyzés Hermán község adománybeszolgáltatásairól: A Robotunkon kívül adtunk minden esztendőn az Uraságnak Karácsonyra egy kappant, továbbá Húsvétra hat írott tojást az régi időben, mostanában pedig ahelyett, mivel sem viaszat, sem színezőt nem kaphatunk, tizenkettőt szoktunk adni fehéren...

A tojásdíszítés szokásához még az is hozzáfűzni való, hogy a lányok, asszonyok a szép, festett tojásokkal szereztek egy kis plusz bevételt húsvét előtt a családnak a piacon.

A néprajzkutató a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó legszebb képek között tartja számon azt az ábrázolást, ahol a keresztfa életfaábrázolással kombinált. A Vasi Skanzen hátsó részén álló kápolnát is a húsvéti készülődés jegyében rendezték be. Dr. Horváth Sándor elmondta, a kápolna berendezése a nagycsütörtök utáni lecsupaszítottságot (se terítő, se virág), a nagypénteki állapotot idézi, mikor a szentsír áll a templomban. Akkor bontják el, amikor a nagyszombati liturgia a Glória részhez ér, akkor szólalnak meg újra a harangok és a csengettyűk is.

A kápolna maga a perenyei kápolna mintájára készült, a berendezés pedig a nardai templomból való. Kuriózum értékű a kinyitható oltárasztal (ahova be lehet helyezni a Jézus-szobrot). De Nardáról való a keresztelőkút, a csengettyű, az angyalok, a gyertyatartók, a misekönyvtartó, a miseruha és a feszület maga is.