Száz éve született Marián Miklós

Érettségi után a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen 1937-ben szerzett természetrajz -földrajz szakos középiskolai tanári diplomát.

Kezdettől fogva erős vonzalmat érzett a természet, ezen belül különösen az ornitológia és a herpetológia iránt. Tanári pályáját a kaposvári Somssich Gimnáziumban kezdte, ahol egy évtizeden át tanított. 1951-től külső munkatársként, majd 1954-től főállású szakmuzeológusként tevékenykedett a Rippl-Rónai Múzeumban. Ő volt a múzeum első természettudományos munkatársa, egyben a természettudományi gyűjtemény megalapozója. A Kaposváron eltöltött években folytatott állattani vizsgálatai jelentősen hozzájárultak a Baláta-tó értékes lápjának megismeréséhez.

Marián Miklós leányával egy siklót vizsgál a Kab-hegyen

Kaposvárról 1958-ban visszaköltözött Szegedre, ahol a Móra Ferenc Múzeumban kapott állást. Évtizedeken át kutatta az Alföld jellegzetes szikeseinek, majd később a Barcsi-borókás, a Zselic és a Soproni-hegység madár-, valamint kétéltű- és hüllőfaunáját. Közben a Tisza-kutató Bizottság titkáraként szervezte a nagy folyam magyarországi szakaszán a tudományos vizsgálatokat.

1963-ban kapcsolódott be a Bakony kutatásába. A Bakony természeti képe program alapító tagjaként, az 1990-es évek elejéig aktívan tevékenykedett a hegységben. Vizsgálataival elsősorban a kétéltű- és hüllőfauna feltárásában alkotott maradandót. Bakonyi eredményeit számos tudományos dolgozatban közölte. Legjelentősebb munkája A Bakony-hegység kétéltű- és hüllőfaunája (Amphibia, Reptilia). Herpetológiai alapvetés című monográfia. 2011. augusztusában, 97 éves korában hunyt el. Személyében nem csupán A Bakony természeti képe program, hanem a magyar zoológia is elveszítette egyik nagy öregjét.

dr. Tóth Sándor,

Zirc