2014.07.02. 10:06
Hideg István az Osztrák-Magyar Monarchia korabeli képeslapjait, emlékeit gyűjti tíz éve
Vasvár - Hideg István családi indíttatásból gyűjt régi képeslapokat, könyveket, térképeket az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetéről. Anyagából a vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központban látható kiállítás.
Hideg István dédapja, Harmat Lajos haditengerész volt 1905-től 13-ig, róla maradt fenn a családban pár fotó, egy napló, és szájról szájra járó történetek, hogy bejárta a Földközi-tenger vidékét, Ázsiát...
– Gyerekkoromban is láttam a dédapám képeit, de akkor még nem érdekelt. Fogalmam sem volt arról, hogy Magyarországnak is volt tengerészete az Adrián. Már elmúltam 30 éves, amikor kezembe került egy hajós könyv a magyar tengerészetről, akkor kezdtem belebonyolódni a témába – meséli Hideg István (41).
– Tíz éve gyűjtöm a régi képeslapokat, könyveket, térképeket, állandóan lógok az interneten, figyelem az aukciós oldalakat. A kategórián belül a haditengerészeti képeslapok a legdrágábbak, 3-58 ezer forintba is kerül egy-egy. A nagyobb csatahajó osztályok mind megvannak, a kisebb torpedó naszádokból, tengeralattjárókból hiányzik még. Azokról a nagy hajókról, amelyen ezer vagy több ember szolgált, sok képeslapot kiadtak, részben mert nagy volt a postaforgalom, részben mert a monarchia ezeket jobban reklámozta. A kisebb hajókról, tengeralattjárókról ritkaságszámba mennek a képeslapok, ezért ezek drágák.
Hideg István a haditengerész dédapját nem ismerte, a nagyapja őrizte meg a család számára a személyes emlékeket, fotókat, melyek további gyűjtésre inspirálták
Hideg István végzettsége villanyszerelő, évekig nemzetközi kamionsofőr volt, másfél éve a hazai utakat rója. A képeslapgyűjtés a hobbija, folyamatosan bővíti a már több mint 150 darabos gyűjteményét.
A vasvári kiállítást – amely a IX. Golghelóghi, avagy a Bagymákfai Napok programsorozatának része – Isztin Gyula barátjával ketten hozták létre önerőből, 1,5-2 hónapot dolgoztak rajta.
A kőszegi múzeum segítette pénzzel a plakátok nyomtatását, mert ősszel lesz ott egy első világháborús kiállítás, ahova meghívták Hideg István haditengerészeti képeslapjainak gyűjteményt is.
Az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészete magával a Monarchiával egy időben, 1867-ben jött létre. A 20. század elejéig nem képviselt nagy erőt, mígnem a Monarchia erőteljesen fejleszteni kezdte. Tetőpontját az első világháborúra érte el, mikor is a világ hatodik legnagyobb flottájává vált. Ebben a formájában 1918-ig létezett. 1897-98-ban született a terv, miszerint 1908-ig egy 12 sorhajóból, 12 cirkálóból, 12 rombolóból és 72 torpedónaszádból álló flottát kell létrehozni. 1900-ban megszavazták a szükséges pénzt egy újabb, 7400 tonnás páncélos cirkáló építéséhez. Az 1900 és 1904 között elkészült csatahajók (a Habsburg, az Árpád és a Babenberg) minden eddiginél nagyobbak voltak, a maguk 8300 tonnás vízkiszorításával. 1902 és 1904 között két dunai monitor épült meg, a Temes és a Bodrog. Montecuccoli 1905-ben nyújtotta be építési terveit: 13 sorhajóból, 12 cirkálóból, 18 rombolóból, 82 torpedónaszádból és 6 tengeralattjáróból álló flottát irányzott elő.
