Az internet és a csalók hálójában

Váradi Anna egy hamis webáruházban vásárolt tévét - a pénzt elküldte, a termék viszont nem érkezett meg

Egy online vásárlási szokásokat kutató magyar vizsgálat szerint az internetezők 72 százaléka, azaz 3,4 millió magyar vásárolt már online, ami 217 milliárdos összforgalmat generált. A teljes hazai kiskereskedelem 3,1 százalékát jelenti ez – derül ki az eNet Telekom adataiból. Az online vásárlás évről-évre népszerűbb hazánkban is, sokan a kényelem és az időmegtakarítás, valamint a kedvezőbb ár miatt választják ezt a formát. A bizalmatlanságot mutatja azonban, hogy a vásárlóknak a nagyobb része, 58 százaléka utánvétes fizetést választ, s csak a maradék fizet átutalással a jelenleg 5400 magyar nyelvű webáruházban. A körültekintő vásárlás valóban fontos, ugyanis nem könnyű kiszűrni a csalókat, nyomukba eredni pedig még nehezebb, ha a pénzünk már odavan

A Fejér megyei kistelepülésen élő Váradi Anna is a pechesek közé került, amikor gyanútlanul megnyitott egy szépen megszerkesztett, kifogástalanul működő magyar nyelvű honlapot, tele aktuális műszaki cikkekkel.

- Szerettük volna lecserélni a tévénket, ezért a férjem kinézett egy típust. Megnéztük egy ár összehasonlító oldalon, hol mennyibe kerül. Ott láttuk ennek a cégnek az ajánlatát, ahol, nem gyanúsan, tehát kb. 5 ezer forinttal kedvezőbb árat tüntettek fel, mint a többi helyen. Ezért is választottuk ezt a webáruházat – meséli a történetüket Anna, aki, ahogy kell, végigment a megrendelési folyamaton. - Lehetett választani, hogy előre utalással vagy utánvéttel fizetek-e, de mivel már sokszor vásároltam online, ezért nem gondoltam, hogy gond lehet. Az átutalást választottam, el is utaltam a pénzt, s jött a visszaigazoló e-mail, hogy 5 munkanapon belül szállítják a tévét.

Ám azóta  sem történt semmi, pedig az utolsó kattintása óta eltelt három hét. - Amikor lejárt az idő, elkezdtem kutakodni, hogyan vehetném fel a céggel a kapcsolatot. Az oldalon található két telefonszámon ugyanis automata jelentkezett be, majd angolul azt mondta egy hang: nincs elég kreditünk, hogy hívjuk ezt a számot. Ekkor lett gyanús az egész, és kerestem rá a cégre a neten és a cégbíróság honlapján. Ki is derült, ki áll a cég mögött, amelyet egyébként nem sokkal korábban, idén áprilisban hozott létre 3 millió forintos törzstőkével egy magánszemély. Egy fórumon pedig majd harminc emberre akadtam, akik hasonlóan jártak, mint én. Sorban tették a feljelentéseket, ezért úgy döntöttem, én is feljelentést teszek.

Annának majd 70 ezer forintja bánja, hogy nem rendelés előtt próbálta felvenni a kapcsolatot a céggel, nem nézett utána a webáruháznak. Pedig, Schneider Istvánné, a Fejér Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének vezetője szerint érdemes lett volna.
- Ha magánember illegálisan hoz létre egy weboldalt, úgy, hogy nincs mögötte valós cég, akkor az nem fogyasztóvédelmi kérdés, hanem rendőrségi. Hiszen akkor valójában nem jött létre fogyasztói szerződés. Ezért mindig felhívjuk a figyelmet, hogy mielőtt valaki vásárol a neten, győződjön meg arról, valóban létező céggel van-e kapcsolata. Ezt a cégbíróság nyilvános oldalán megteheti. Ha viszont cég áll a webáruház mögött, s az nem teljesíti a kettejük között létrejött szerződésben foglaltakat, azaz például nem küldi fizetés után a megrendelt árut, már vizsgálódhat a hatóság és bejelentést tehet a vásárló a békéltető testületnél is – nyomatékosítja a hatóság megyei vezetője. Aki egyébként Anna esetében azt is javasolja, hogy írásban próbálja meg felvenni a kapcsolatot a céggel, írjon neki arra a címre, amelyet a cégbírósági adatokban talál. Ennek nyoma van – teszi hozzá a hatóság vezetője. A fogyasztóvédőkhöz egyébként rendszeresen érkezik panasz webáruházi rendelésekkel kapcsolatosan, ezért valóban érdemes nagyon körültekintően kattintani. Anna az illetékes, helyi rendőrkapitányságon tett feljelentést, ám azt nem tudni, jelenleg hol tart az ügy. Az viszont biztos, hogy ha ilyen feljelentés érkezik, akkor a területileg  illetékes kapitányság folytatja le a nyomozást, amennyiben a  bűncselekmény, azaz legtöbbször a csalás gyanúja felmerül – ezt pedig már Juhász Károly, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense fűzte hozzá történetünkhöz.  Csalásnak minősül – hangsúlyozta – ha például szándékosan tévedésbe ejtették a megrendelőt, és a termék értéke meghaladja az 50 ezer forintot,  vagy kisebb érték mellett az üzletszerűség megállapítható. Annánál pedig nagy valószínűséggel megállja a helyét ez a kitétel