Kollár Kálmán karnagyra emlékeztek

A Prima Primissima és Magyar Művészetért díjas kórus 1958-ban alakult. Öt évvel később Kollár Kálmán lett a karnagy, aki 2012. július 7-én bekövetkezett haláláig látta el feladatát az énekkar élén – művészeti vezetőként és karnagyként. A 80 éves korában elhunyt Pro Urbe, Pro Meritis és Gizella-díjas zenepedagógussal a kórus – határainkon innen és túl – versenyeken, fesztiválokon és dalos találkozókon pompás eredményeket ért el. Tapasztalt, magas színvonalú szakmai vezetésével sikereket és érdemeket szereztek. Munkássága méltón él tovább tanítványaiban, akik tevékenységükkel itthon és külföldön elismeréseket és nívódíjakat vívtak ki.

A Szent Mihály bazilikában Nagy Károly apátkanonok celebrálta a szentmisét, megemlékezve Veszprém díszpolgáráról, a Magyar Kultúra Lovagjáról. – Kollár Kálmán itt hagyta művét, tanítását, ami hiszem, hogy nem vész a feledés homályába.

Immár az égi kórus tagja, ott énekel és zenél, miközben látja Istent. Imádkozzunk, hogy örök boldogság kegyelmében legyen része! – mondta az apátkanonok. Szuromi Miklós kórustag azt is megosztotta a jelenlévőkkel, hogy a karnagy művészeti munkássága bekerült a Veszprémi Települési Értéktárba. – Utolsó kérésének eleget téve és a kórusmuzsika iránti elkötelezettségünknek megfelelve Kővári Péter karnaggyal folytatjuk a munkát. Műsorunk összeállításakor olyan műveket válogattunk össze, amik Kollár Kálmán kedvencei voltak, vagy olyan emlék fűződik hozzájuk, amiket ha odafentről lenézve hallgat minket, azt mondja: „Köszönöm, drágáim!” – tette hozzá Németh Ferenc kórustag.

Azt est hátralévő részében többek között Jean Langlaistól, Johann Caspar Kerlltől, Johann Sebastian Bachtól, Hubay Jenőtől hangzottak el művek, végül Bárdos Lajos Libera me – Ments meg engem Uram az örök haláltól című alkotása csendült fel. A vallásos arculatú, mély intellektuális tartalmú és bensőséges muzsikák után a kórustagok Kollár Kálmán altemplomban elhelyezett urnája előtt ígéretet tettek, hogy mennek tovább a rájuk hagyott úton.