Találkozás Tar Lajos gitárművésszel

Régi ismerősként októberre tervezett devecseri jótékonysági koncertjéről kezdtünk el beszélgetni: Én így tudok segíteni a három fiatal alkotónak, akik a világháborús emlékmű felállításán fáradoznak jelentette ki őszinte lelkesedéssel. Beszélgetés közben elővette gitárját és játszani kezdett rajta. Ismert magyar dallamok szólaltak meg, miközben arról mesélt, kik voltak első zenetanárai. Szeretettel említi Dénes Erzsébet és Heinczinger István nevét, tőlük harmonikán tanult játszani. A pápai középiskolai évek alatt Molnár Zoltán tanítványaként gitárórákra járt.

A devecseri születésű Tar Lajos gitárművész, zenetanár szeretett édesanyjával, Juci nénivel (Fotó: Czeidli József)

Az első jelentős sikert a keszthelyi Helikon fesztivál hozta meg, ahol klasszikus gitárjátékát arany minősítéssel jutalmazták. Ekkor már tudta, hogy életét a zene fogja meghatározni. A szegedi Zeneművészeti Főskolára Szendrey - Karper László gitárművész készítette fel. Gitártanári diplomával a szombathelyi Bartók Zeneiskolában helyezkedett el, pár év múlva azonban már a németországi Nörvenich jelentette számára az otthont. Koncertezik és tanít. Ma is büszkén emlékezik arra az 1995-ös Kancellár Fesztiválra Bonnban, ahol ő is fellépett Helmut Kohl köszöntésekor.

Harmincegy éve már, hogy saját zeneiskoláját vezeti, ahol zongora, hegedű, gitár képzést kapnak a növendékek. Vannak felnőtt tanulóik is. Most éppen egy atomfizikus jár hozzám nyugtázza mosolyogva a régi mondást miszerint soha nem késő elkezdeni. Megtudom, hogy fest és rajzol, verseket ír. Két CD-t adott ki saját gitárműveiből. Újabban pedig a lanttal és a tekerőlanttal ismerkedik. Búcsúzásul kérésemre eljátszotta Gárdonyi Devecserben komponált karácsonyi dalát, a Fel nagy örömre kezdetűt.