Gaál Tamás római motívumokkal is dolgozik

Gaál Tamás szombathelyi születésű Munkácsy-díjas szobrász, egyetemi tanár. Témái  olyan jellegzetes, azonosítható rendeződnek, mint „testek", „imaginárius terek", „kapcsolatok", „történetek helyszínei (hidak)", „kerti anzix" vagy a közelmúltban készített „kádak" és „köztest" sorozatok. A montázsok mellett ez utóbbiakból láthatunk jelenlegi kiállításán néhány alkotást.

A sárvári várban dolgozó művészettörténész, Dabóczi Dénes úgy látja:  Gaál Tamás  „Kádak" témája  két sorozatra bontható. Vannak nagyobb méretűek, amelyek anyaga műmárvány (csempe) és horganylemez, s e kettő organikus összekapcsolása alkotja a művet. A műmárvány kádimitáció – ami valójában funkcionálisan már nem kád - s a rajt lévő horganylemez alakzat sokféle asszociációs lehetőségeket hord magában. Pedig a  kiindulás konkrét élmény, ahogy  egy interjúban elmondta a művész: „gyógy-kúrán voltam a Lukács-fürdőben, ott ért egyfajta más-lét hatás, amely azután a munkáimban is megjelent."

Gaál Tamás szobrász.

Ez nagyon összecseng az utóbbi évtizedek művészetfilozófiájával, amire a kiváló művészettörténész Hegyi Lóránd hívja fel a figyelmet. Az amerikai Hall Forster például azt írja: „ A művészet és az esztétika megpróbálja a közvetlen realitásban, a közvetlen környezetben keresni az értéket.  Lyotard szerint pedig: „a kis történetek világa következik, azaz a figyelem a közvetlen emberi valóságra irányul."  Persze vannak Gaál Tamásnak magasztosabb eszmékhez, történésekhez kapcsolódó művei is:  gondolhatunk a paksi 56-os emlékműre, a szolnoki Trianon emlékműre, a rábapatyi Pietára, vagy a sárvári Holocaust emlékműre.A Kádak sorozatról érdemes tudni, hogy a Magyar Szobrász Társaság tagjai titkos szavazáson ítélték oda érte Gaál Tamásnak a nagydíjat a XVIII. Országos Kisplasztikai Biennálén.

Az idén bemutatott legújabb sorozat címe Köz-Test. Közülük az V. köztéri méretű, s talán a sorozatnak legemblematikusabb darabja, jelenleg a Római Magyar Intézetben kiállításán szerepel. A sárváron bemutatott Köz-Test I-III.  tölgyfa lapok közé helyezett – egy esetben lapon lévő – fémkompozíciók, rejtve maradó személyes történetet, helyszínt vagy szerkezetbe rejtett ideákat jelenítenek meg, meglehetősen ezoterikusak.

Középen, fekete pólóban Dabóczi Dénes művészettörténész, sárga inges, bajuszos: Gaál Tamás szobrász, balról Kondor János, a Nádasdy-vár Művelődési Központ igazgatója. Fotók: Benkő Sándor

Gaál Tamás művészetében fontos szerepet játszottak mindig is a rajzok és a vázlatok. Nem véletlen az sem, hogy az Országos Szobrászrajz Biennálén kétszer is díjat nyert (1990, 1992). Itt kiállított képei tulajdonképpen montázsok, néhol tisztán fotómontázsokról van szó, mások rajzi eszközökkel kiegészített fotók. Jelentősen különböznek az 1999-ben Sárváron is kiállított különleges technikájú úgynevezett réteges rajzaitól.

A Római montázs I-VIII. sorozatnak állandóan visszatérő eleme a kép alsó harmadát keretező florális motívum, ami a műterem ablakából látható. A fő motívumot római fotóknak a kimetszései, fragmentumai alkotják, például aTrevi-kút, Apolló szobrocska, Lépcsősor a Via Guliano részletével vagy a tenger és a tengerpart. De hétköznapi figurák, objektumok, reklámok is felfedezhetőek, s mindezt néhol szerkezetes rajzok egészítik ki. Hasonló a Víz tárgy montázs I-VIII. Csak itt nagyobb a konstruktív rajzi és fotós elemek szerepe, ami elsősorban hévízi és füredi emlékképekkel egészül ki. A kint és bent a kontemplatív, szemlélődő momentum és tudatos szerkesztés találkozik ezeken a műveken. Dabóczi Dénes úgy véli, bizonyosak lehetünk benne, hogy e képi megfogalmazások majd visszatérnek a szobrokon és plasztikákon.