Egészséges ételeket a tányérra!

Teljes kiőrlésű lisztből készült, répával dúsított piskóta, zabpelyhes májpástétom: januártól rendelet szabályozza, hogy csak ehhez hasonló egészséges ételek kerülhetnek a közétkeztetésben résztvevők tányérjára. Kevesebb sót, cukrot és zsírt tartalmaznak majd a menüsorok, mégis fedezik a napi tápanyagszükségletet.

Az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) felmérései azt bizonyítják, hogy a gyermekek túlzott sófogyasztása, elégtelen kálciumbevitele és az étrendjükbe alig-alig kerülő zöldség, gyümölcs hiánya hátráltatja a megfelelő táplálkozási szokásaik kialakítását, illetve gátolja egészséges fejlődésüket. Eddig csak tisztifőorvosi ajánlás létezett a közétkeztetésben felhasználható alapanyagokra, jogszabály nem. Előbbi betartása nem kötelező. A szigorítást az egészségmegőrzésre, a betegségek megelőzésre fordítandó nagyobb figyelem indokolta.

Kiegyensúlyozott, tudatos táplálkozással, változatos étrenddel nagyobb valószínűséggel kerülhetők el a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések. Jövőre már egészségesebb ételek kerülhetnek az iskolák, óvodák, szociális intézmények menzai étlapjára.

Napi háromszori étkezés esetén a menünek legalább kétszer kell gyümölcsöt, zöldséget tartalmaznia, egyszer nyers formában. Három deci tejet, vagy annak megfelelő mennyiségű tejterméket kell biztosítani. A fehér liszt helyett a  teljes kiőrlésűt  kell előnyben részesíteni, tilos magas zsírtartalmú húskészítményeket használni, állati eredetű fehérjeforrást legalább egy főétkezésnek tartalmaznia kell. Tejfölt és tejszínt csak főzéshez szabad használni. A jól látható helyre kifüggesztett étlapon fel kell tüntetni a fogások energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor- és sótartalmát, valamint az allergén összetevőket. Húsz napon belül nem lehet ugyanazt az ételsort kínálni. A szénsavas és cukrozott üdítőitalokat is kerülni kell. Az étrendet az élelmezésvezető állítja össze az intézményekben.

Miháldy Kinga, az OÉTI osztályvezetője szerint a rendelet fontos része a só mennyiségének csökkentése. Az asztalra nem lehet sótartót tenni, a főzés során kerülni kell a magas sótartalmú ételporok, leveskockák felhasználását.

– A gyerekek fokozatosan hozzászokhatnak, hogy enélkül is ízletes az étel, különösen ha több fűszernövénnyel, például fokhagymával, bazsalikommal gazdagítják a konyhások a főztjüket – mondta el.

Frühvirth Gábor, Szakály Lili, Bődi Laura, Sánta Lívia a Dési Huber Általános Iskolában ebédelnek (Fotó: Unger Tamás)

A szakemberek arra számítanak, hogy pár éven belül érezhető lesz a változtatások kedvező hatása. A jogszabálytervezet hatásvizsgálati dokumentumában kiemelik, hogy a táplálkozási kockázati tényezők nemcsak a felnőttek körében, hanem már gyermekkorban is kimutathatók. A gyermekkori elhízás mértéke az elmúlt tíz évben háromszorosára emelkedett.

– A gyakorlat azt mutatja, hogy a szombathelyi, Vas megyei közétkeztetők az utóbbi években több egészséges alapanyaggal, egyre kevesebb sóval főznek-sütnek – hallottuk dr. Stánitz Éva megyei tisztifőorvostól. – A jogszabály életbe lépése után nem a szankcionálás lesz az elsődleges cél, hanem a szemléletváltás. Hosszú évtizedes orvosi tapasztalat, komoly kutatási háttér támasztja alá ezeket a döntéseket – tette hozzá.

A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda Csiga csoportjába járó gyermekektől azt kérdeztük, mi a véleményük az intézményben kínált ételekről. Amikor a helyszínre érkeztünk, éppen ebédeltek az óvodások. A menü ezúttal tarhonyaleves, csirke, tört krumpli és vitaminsaláta volt.

– A leves nem ízlik annyira, de a második nagyon finom. A sóska itt a kedvencem – mondta el az ötéves Liziczai Zsombor.
Arra a kérdésünkre, hogy mit ennének legszívesebben, egyöntetű választ kaptunk az ovisoktól: palacsintát.