A határnyitás hatásai az osztrák-magyar kapcsolatrendszerre

Az egyik legnagyobb kihívás a magyar rendőrség számára az illegális migráció és a határon átnyúló bűnözés elleni hatékony fellépés - hangoztatta Papp Károly országos rendőrfőkapitány azon az osztrák-magyar rendészeti konferencián, amelyet a 25 évvel ezelőtti határnyitás emlékére rendeztek csütörtökön Körmenden.

A bűnözés napjainkban nem ismeri a határokat, ezért a bűn üldözése sem szorulhat határok közé, az együttműködésnek határokon átnyúlónak kell lennie a rendészeti és bűnügyi területeken is - mondta. Hozzáfűzte: Magyarország és Ausztria rendvédelmi szerveinek uniós szinten is példás az együttműködése, azok az eredmények, amelyek az illegális bevándorlás vagy a bűnüldözés területén az elmúlt öt évben megmutatkoztak, alátámasztják ezt az állítást.

Emlékeztetett: Ausztria és Magyarország belügyminiszterei kezdeményeztek 2012 és 2013 fordulóján egy biztonsági megállapodást, amelyhez Szerbia is csatlakozott, és amely betartásának köszönhetően jelentősen sikerült javítani az illegális migráció elleni fellépés hatékonyságán.

Papp Károly szerint mindezek ellenére Magyarország és egész Európa számára komoly kihívást jelent az illegális bevándorlók számának növekedése, amiben szavai szerint 2013 után egy soha nem látott, robbanásszerű emelkedés következett be.

Naponta érkeznek a 15-20 emberből álló csoportok; egyre többször vándorolnak egész családok, egyre több a gyerek. Már nemcsak a külső határ mentén, hanem egyre gyakrabban az úgynevezett mélységi ellenőrzésekkor fogják el őket a rendvédelmi szervek, olyan megyékben - például Tolnában, Fejérben és Zalában is -, amelyek eddig nem voltak érintettek.

Papp Károly elmondta: az integrált határvédelmi rendszer megerősítése érdekében az elmúlt években komoly fejlesztéseket hajtott végre a magyar rendőrség, 10 milliárd forintot fordítottak a külső határszakaszok megerősítésére, és jelenleg is zajlik egy 4,5 milliárd forintos fejlesztés, amelynek keretében hamarosan 237 új gépkocsit kapnak a határőrizeti kirendeltségek, és egy új helikoptert is vásárolnak majd.

Az országos főkapitány szólt arról is, hogy egy határrendészeti kiképzőbázist szeretnének létrehozni a szegedi határrendészeti szakközépiskolában, és továbbra is érvényben marad az a rendelkezés, hogy határrendészeti állományból más rendőri vagy rendészeti feladatra átcsoportosítani csak kivételes esetben és nagyon szigorú feltételekkel szabad. Határrendészeti feladatokra viszont szükség esetén rövid idő alatt igénybe vehetők a készenléti rendőrség egységei, amelyek tagjait kiképezték útlevélkezelői feladatok ellátására is, de vannak olyan egységek is, amelyek a határszakaszokon lovas járőrözésben, de akár légi járőrözésben is segítséget tudnak nyújtani.

Hans Peter Doskozil burgenlandi tartományi rendőrparancsnok előadásában szintén az egyik legfontosabb feladatnak nevezte Európa külső határai mentén az illegális bevándorlás elleni fellépést. Az illegális migránsokat a külső határoknál kell megállítani és regisztrálni, de ellátásukhoz az Európai Uniónak biztosítania kell a szükséges anyagi forrásokat is - tette hozzá.

A 25 évvel ezelőtti határnyitásra emlékezett előadásában Nováky Balázs nyugalmazott határőr altábornagy, volt határőr országos parancsnok, aki szerint a páneurópai piknik idején a határőrségnél szolgáló egyetlen parancsnok sem adhatott volna ki jogszerűen tűzparancsot a menekülő kelet-német állampolgárokra, hiszen abban az időben már nem volt megengedett, sőt tilos volt a fegyverhasználat.

Papp Károly r. altábornagy, Országos Rendőrfőkapitány megnyitotta az elektromos jelzőrendszer és a keletnémet állampolgárok kiengedésének 25. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást.