Kevesebb volt a második negyedévben az előállított árutömeg

Az első hat havi kibocsátás (407 milliárd forint) ennek ellenére az országost meghaladó mértékben, 12 százalékkal nőtt. Az építőipart továbbra is az út- és vasútépítések húzzák. A megyei ipari termelés a tavalyihoz hasonlóan elérte a hazai teljesítmény 3,5 százalékát. Az értékesítésből származó árbevétel (405 milliárd forint) 12 százalékkal növekedett. A forgalom 88 százalékát adó export a magyarországival egyezően 13 százalékkal bővült, a belföldi eladás mindössze 1,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Az élelmiszeriparon és a vegyiparon kívül a bevétel többségét határon túli vevők fizették. A kibocsátás 3,5 százalékát létrehozó élelmiszeripar kivételével javult az ágazatcsoportok teljesítménye. A termelés 57 százalékát adó járműiparban átlagon felül nőtt a kibocsátás. Az iparban a létszám 2,6 százalékos bővülése mellett a termelékenység 9,5 százalékkal javult, mértéke (20 millió forint/fő) a főváros és a megyék között a középmezőnybe sorolódott.

Munka a szombathelyi Epcos üzemében. Az előző év hasonló időszakánál jobb a vasi ipar teljesítménye. Fotó: Szendi Péter

Az építőipart továbbra is az út- és vasútépítések húzzák. A megyei székhelyű, 4 fő feletti szervezetek 12,5 milliárd forint termelési értéket hoztak létre az I. félévben. Az épületépítések teljesítménye másfélszeresére nőtt, míg az egyéb építményeké a vasútépítési munkák kifutásával, harmadával esett vissza, ami összességében 15 százalékos csökkenést okozott. Mindezek ellenére az út- és vasútépítések még mindig az építőipar legnagyobb szeletét képviselték, de az egyéb építményekre fókuszáló ágazat teljesítménye az egy évvel korábbihoz viszonyítva több mint négytizedével csökkent.

Az épületépítések volumene 29 százalékkal, míg a zömében épületgépészetet takaró speciális szaképítésé 25 százalékkal nőtt. Előbbi terület adta a termelés 23, utóbbi a 34 százalékát. A jelentősebb szakágazatok közül az épületgépészet közel háromtizedes, de a lakó- és nem lakó épületek építése is 20 százalék fölötti növekedést produkált, de bővültek a közmű- és befejező építési munkák is. A vasútépítésekre nem kötöttek új szerződéseket, ennek ellenére az építőipar év végi szerződésállománya meghaladta az egy évvel korábbit.

Az iparon belül a fa, nyomda- és papíripar növelte legnagyobb mértékben egy év alatt termelését, 55,8 százalékkal. A textil- és bőripari ágazat termelése 45, 5 százalékkal bővült, a kohászat-fémfeldolgozásé 37,5 százalékkal. Az alkalmazásban állók száma legnagyobb mértékben az élelmiszeriparban csökkent, tíz százalékkal. Nőtt viszont a járműiparban, a textil- és bőriparban, a villamos berendezések gyártásával foglalkozó vállalkozásoknál.

A termelékenység változását is figyeli a KSH, ez valamennyi ágazatban nőtt, legnagyobb mértékben a fa-, papír- és nyomdaiparban, szám szerint 56,7 százalékkal. A legjelentősebb ágazatban, a jármű-iparban is nőtt a termelékenység növekedése, az adatok szerint 4,4 százalék volt az első félévben.