Negyedik kötet, negyedik megálló

Az írónő pályáját lapunk olvasói ismerhetik már, hiszen korábban hírt adtunk az előző kötetek elkészültéről is, azonban a negyedik regényben megint egy újabb arcát mutatja meg a sokoldalú írónő. Míg az első, az ázsiai hunokról szóló munkáját egy kalandregény követte, egy fikció arról, hogy mi történt volna, ha Petőfi a csatamezőn nem hal meg, a harmadik, Zazi című könyv már egy pszichodráma volt.

- A „Minden harmadik kedden” pedig tipikus női könyv, amit persze a férfiak is kedvelhetnek. Mondhatjuk rá, hogy pszichodráma, de a kötet végén itt sem hal meg senki, sőt, maga történet sem ér véget. Rábízom az olvasóra, hogy a lehetséges végkifejletek közül melyikkel játszik el a fantáziája – nyilatkozta könyvéről az írónő, aki bár vidám természetű, ez a negyedik kötetén sem érződik.

Megfigyelhető viszont, hogy legújabb könyve már a jelenben játszódik, az eddig megjelent kötetei, akár egy időutazást is szimulálhatnak. Annak során az írónő megérkezett a mába. Annál is inkább, hiszen a következő kötet egy sci-fi lesz, valós főhősökkel. De ne menjünk ennyire előre, hiszen a már megjelent regényekről is van mit mondani még.

Ákody Zsuzsa új, negyedik kötete a napokban jelent meg (Fotó: Tóth B. Zsuzsa)

A csabrendeki iskolában Ákody Zsuzsa első, 1999-ben megjelent kötetéből tanítják, dolgozzák fel a diákok a hunok korát. Az írónő azt egy ópusztaszeri látogatás hatására írta, míg a második, 1848 után játszódó könyvet talán Latinovitsnak köszönheti, illetve az előadásmódnak, ahogy a színész a Szülőföldemen című verset szavalta. A két kötetben jobbára férfiak kaptak főszerepet, míg a másik kettőben már hölgyek. Az író-olvasó találkozókon aztán nekiszegezték a kérdést: miért nem ír mai témájú könyvet? Egy ismerős pár kapcsolata aztán ihletet adott a következő, harmadik kötethez, amelyben az érzelmek dominálnak. A Jövőre veled ugyanitt című darab a most megjelent, változó világunkra emlékeztető regény születését inspirálta.

- Mindegyik kötetnek lehetne folytatása, többen számon is kérték rajtam, de én a magam részéről lezárom a történeteket a könyvek végén, aztán egy újabba kezdek a következő kötettel – magyarázza az írónő, akinek az élete is változáson megy most keresztül.

Néhány szép év után feladta munkáját a tatabányai bevándorlási hivatalban, ahol a menekültügy volt a területe. Hetente ingázott évekig, de szerette a munkáját, hát kitartott mostanáig. Hamarosan azonban fogorvos férje mellett dolgozik tovább asszisztensként, ezért még az iskolapadba is beül. Amellett költözés előtt állnak, Csabrendek már csak a munkahelyet jelenti majd a keszthelyi otthon mellett tavasztól. Ákody Zsuzsa édesapja magyar tanár volt, talán tőle is örökölte a könyvek szeretetét. Írói tehetségét kisebbik, ma már felnőtt fia is örökölte, míg a nagyobbik az orvosi pályát választotta. Mára mindketten kirepültek, édesanyjuk számára pedig az utóbbi években egyre inkább az írás jelenti a kikapcsolódás egyik formáját. Olvasói számára pedig az ő kötetei nyújtanak kellemes perceket.