A magyar termőföld egészséges

Az egykori Brunszvik kastélyban kötött együttműködési megállapodást a házigazda Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bedő Zoltán főigazgató és Győrffy Balázs kamarai elnök aláírásával. A megállapodás lényege, hogy a gazdálkodóknak olyan, tudományosan is megalapozott tanácsot nyújtsanak kérésre, amely a környezet- és talajvédelem mellett növeli a földek termőképességét – fejtette ki Bedő Zoltán.

Balról: Németh Tamás, Győrffy Balázs és Bedő Zoltán (Fotó: Vécsy Attila)

A magyar termőföld európai és világviszonylatban is jó minőségű, műtrágyákkal nem túlterhelt. Ékes bizonyítéka ennek, hogy számos bébiételt előállító, nemzetközi élelmiszergyártó cég Magyarországról szerzi be alapanyagait. Magyarország területének 68-69 százaléka nitrátérzékenynek minősül, s az ilyen helyen gazdálkodók ötévente talajvizsgálatot kötelesek végeztetni. Ebben segít ezentúl a NAK és az MTA ATK megújított együttműködése. A martonvásári kutató szakemberei az 1960-2000 között végzett hazai szabadföldi trágyázási kísérletek adatbázisára alapozva új, költség- és környezetkímélő szaktanácsadási rendszert hoztak létre – tájékoztatott Bedő Zoltán és Győrffy Balázs.

A versenyképesség érdekében van helye a szaktanácsoknak, az optimális fajtaválaszték beállításának. Kanadában alig egy tucatnál több búzafajta vetése nyomán keletkezik homogén, magas minőségű termés, míg Magyarországon 168 fajta búzát vetettek el a gazdák – mondta Bedő Zoltán. Az évenkénti hektikus minőségi ugrások kiegyenlítésére és a piacképesség érdekében állnak a gazdák rendelkezésére a tanácsadók – elkerülve az irreális termésmennyiséget hajszolókat, s a világban jelenlévő, monokultúrás rossz példákat. Győrffy Balázs hangsúlyozta: a gazdálkodóktól nem kell félteni a magyar földet, alapvető érdekük, hogy hosszú távon éljenek és megéljenek belőle.