A Móricz Galériában látható a tíz éve alakult Dienes festőkör kiállítása

Az évtizedes múlt igazolja, nem pillanatnyi fellángolás segítette életre a festőkört, valós igény, kitartó alkotni vágyás alapozta meg a működését. No és Dienes Gyula, a Zrínyi-gimnázium művésztanára egyénisége, amely folyamatos munkára, fejlődésre ösztönzi a tagokat.

A Dienes kör: Wojtovicz Lajos, Sallay Zoltán, Vajmi Béláné, Bedő Antalné, Somlainé Kovács Zsuzsanna, Csatári Lajos, Dienes Gyula, Bohár Éva, Czako Lászloné, Komáromi Katalin, Kovács Krisztián, Farkas Ildikó, Komlosi Tímea, Nagy Anita, dr. Doba István, Zafir Mari

– Szinte napra a megalakulásunk évfordulóján nyílt meg jubileumi kiállításunk, s a születésnap méltó megünnepléséhez mindenki igyekezett új munkákat felvonultatni – mondja a festőművész. – Velem együtt 16-an állítunk ki, közöttük több alapító tag, például Komáromi Katalin, Zafir Mari, Wojtovicz Lajos. Nem sokkal később csatlakozott Bohár Éva, Farkas Ildikó, és még sorolhatnám.

Kovács Krisztián Metamorfózis című izgalmas grafikája Fotó: Katona Tibor

A kemény mag rendre új tagokkal gyarapszik, közülük Komlósi Tímeát, Nagy Anitát és Czakó Lászlónét említi a körvezető, de olyanok is akadnak soraikban – például Kovács Krisztián – akik csak időnként tudnak csatlakozni, hogy megmerítkezzenek az önkifejezés, a szimbólumteremtés frissen felfedezett örömében.

A foglalkozásokat immár ötödik éve a Zrínyi-gimnáziumban tartják. Legtöbbször nem beállított stúdiumok adják a feladatot, inkább gyakorlati, technikai fejlesztés, az otthoni munkák megbeszélése, korrektúrája, továbbá szemléletformálás zajlik az összejöveteleken.

– A csoport nagy része már magabiztosan bánik a technikai eszközökkel, inkább az alkotó gondolkodásban igyekszem őket segíteni. Ez az út vezet ugyanis oda, hogy a formákon túl saját egyéniségüket is meg tudják mutatni egy-egy képen.

Hogy miben változtak a tíz év alatt? Dienes Gyula szerint folyamatos a formálódás.

– Egyrészt az új tagok mindig hoznak magukkal valami pezsdülést, új ötleteket, másrészt jómagam is igyekszem figyelni a változó igényekre, hiszen mindenkit a saját szintjéről kell továbblendíteni.

A konzultáció tehát személyre szabott, s a körvezető tiszteletben tartja a tagok saját, kiérlelt világát, műfaji irányokat nem erőltet. Ettől függetlenül házi feladatot azért kapnak. Persze csak segítő szándékkal, az egyéni kibontakozás érdekében.

– Például klasszikus alkotók, mint Mednyánszky vagy Paál László festményeit másoltatom, vagy felhőtanulmányokat kérek, ha úgy látom, hogy nem kellő festőiséggel bodorodnak az égen. Néha pedig játékos feladatokat találunk ki, egyvalaki feldob egy ötletet pár vonallal, s mindenki a saját egyéniségéből építheti azt tovább.

Bohár Éva Alföld című olajfestménye

A heti egy összejövetel mellett nyaranta sem kell nélkülözniük egymás társaságát, hiszen Dienes Gyula már harmadik alkalommal szervezett számukra művésztelepet Zalaszentbalázson, ahol maga is él. Talán a felszabadult együttlét is hozzájárul, hogy a legjobb munkák általában ott születnek meg.

Mint a december 10-ig látogatható tárlatból is kiderül, leggyakrabban a zalai táj ihleti meg a Dienes kör tagjait, de a virágcsendélet, s a portré is gyakori választás. Néha pedig egészen személyes téma kívánkozik az ecsetre. Például az egyik szakköri társ esküvője, amiről persze nem hiányozhattak a festőköri barátok sem.

Farkas Ildikó: Téli kórók közt (akvarell)