Veszprémi művész állította ki a munkáit Farkasgyepűn

Lendvai István munkái a természethez kötődnek, bár figurális alkotásai is vannak. A családjában nem voltak szobrászok, egyik nagybátyja építészmérnök lett, a másik festett üveget és falat.

– Már gyermekkoromban nyitott voltam a művészet iránt, krétát kezdtem el faragni belső indíttatásra – emlékszik vissza a szobrász, aki plakettet és kisplasztikát, textil képeket, grafikákat és fa szobrokat is készít. A Veszprémben élő Lendvai István jelenleg nyugdíjas, korábban a városi művelődési központban dolgozott, ahol a művészeti terület tartozott hozzá.

Lendvai István veszprémi szobrász Farkasgyepűn állította ki munkáit a rehabilitációja után (Fotó: Penk Tímea)

– Érmeket, kisebb alkotásokat, féldrága kövekkel beöntött munkáimat és arclenyomatokat hoztam el Farkasgyepűre, de Veszprémben, Pétfürdőn, Tatabányán, Törökbálinton köztéri emlékműveim is megtalálhatók.Belső indíttatásra és megrendelésre is dolgozik a művész. A tíz méter magas bombázási emlékmű azt mutatja, hogy a madarak mint a lélek szimbólumai máglyán égnek, ahogyan felfelé szállnak. Az arany-, ezüst- és bronzérmek között található Kis-Balaton, Tisza-tó és egyebek. A sámán fája azt jelképezi, amikor az ember megszületik, ültetnek egy fát, és amíg a sámán él, ez erősödik. Amikor meghal a sámán, a fa elveszti lombját és kiszárad.

– Amikor gipsszel dolgozom, a kívülállók ronda, piszkos munkát látnak. Csiszolás után azonban elcsodálkoznak, hogy milyen gyönyörű lett az alkotás. A viasz is érdekes, amit beburkolunk, kiégetünk, majd kifolyatjuk a viaszt, és helyette marad a bronz. Ezt szoborveszejtő technikának is nevezik, mert nem lehet még egyszer ugyanazt megcsinálni – meséli a szobrász, majd elárulja, hogy a Pécsi utca nevű alkotása tizenkét nap alatt készült el. Egy barátja azt kérte, hogy hadd bonthassa ki ő, ezt Lendvai István hatalmas elismerésként élte meg.