Business Talks '24
Üzleti konferencia
Pécs, Csorna, Bocskaikert, Répcelak – a Magyar Közút Kht.-tól kapott forgalomszámlálási adatok alapján ez a négy település pályázhat Magyarország legforgalmasabb települése címre. Az állami közútkezelő társaságtól összesen 46 olyan magyar település forgalomszámlálási adatait kértük le, amelyen egy- vagy kétszámjegyű főút megy át. Az Index szabta kritérium az volt, hogy a főútnak ne legyen elkerülő szakasza – vagyis az valóban bemenjen a településre –, valamint az, hogy a térségben ne legyen a főút forgalmát elvezető gyorsforgalmi út.
A közútkezelőtől jellemzően 2007-es forgalomszámlálási adatokat kaptunk – ezek végleges összesítése nemrégiben fejeződött be –, ám egyes esetekben csak 2005-ös vagy 2006-os adatokhoz sikerült hozzájutnunk. Emiatt természetesen nem sikerült abszolút pontos listát készíteni, ráadásul torzító hatása volt annak is, hogy egyes településekről nem 2007-es, hanem csak 2006-os, esetenként még annál is korábbi lélekszám-adatokat tudtunk összegyűjteni.
Előzetesen arra számítottunk, hogy a legnagyobb forgalmat a 4-es, 6-os és 8-as főutak egyes szakaszain, a Románián keresztül menő balkáni tranzitforgalmat részben bonyolító 43-as, a Szlovákia, Lengyelország és a Baltikum felől és felé közlekedő tranzitforgalommal terhelt 37-es és 38-as utakon, valamint a 85-86-os főúton látjuk majd. A listából Budapestet kihagytuk, de úgy becsüljük, hogy – mivel a 8-as kivételével minden egyszámjegyű főút és a legtöbb autópálya érinti – feltehetően minden kategóriában az élre került volna. Ha cikkünket végigolvasva úgy érzi, olyan településen lakik, ahol az itt említetteknél is nagyobb a forgalom, ne habozzon, írjon!
A várakozásainkat a felmérés adatai nagyrészt igazolták, bár sajnos például a 43-as mellett fekvő Makóról nem kaptunk 2007-es, csak 2005-ös adatokat, márpedig a dél-alföldi városban a 2007-es román és bolgár uniós csatlakozás növelte meg számottevően az átmenő kamionforgalmat. A román uniós tagság hatását egyébként jól jelzik a szintén román határra vezető 42-es főút adatai: Berettyóújfalunál a napi átmenő forgalom a 2006-os 5633 járműről 2007-re 8462-re, a teherforgalom 1313-ról 2070-re nőtt (mivel ez egy elkerülő szakasz, a Hajdú-Bihar megyei város forgalomterhelési mutatóiba nem számoltuk bele).
Az abszolút számokat nézve nem meglepő módon két olyan vidéki nagyváros végzett az élen, ahol nincs teljes elkerülő vagy autópálya. A legnagyobb forgalom Pécset terheli: a városon áthaladó 6-os úton tavaly napi átlagban 30 268 jármű közlekedett. Pécs mögött a 4-es főúton közlekedő 26 144 járművel Debrecen állt a második helyen, ez egy 2006-os, a főút 225-ös kilométerén mért érték (a nagyvárosok közül érthető módon Győr az M1-es, Szeged az M5-ös, Miskolc az M30-as miatt nem került a listánkra).
A harmadik, több mint 22 ezer járművel a Győr-Moson-Sopron megyei Csorna – szintén 2006-os értékkel –; a városon egyszámjegyű út nem megy át, kétszámjegyű viszont kettő is, a 85-ös és a 86-os. Szintén két főúttal (6-os és 52-es) lett a negyedik Dunaföldvár a maga 20 471 járműves forgalmával (az 52-est azért vettük figyelembe, mert noha annak van egy kvázi elkerülő szakasza, a forgalom a hídról a városba érkezik). További 17 településnek volt több mint tízezres napi forgalma; ezek közül Makó, ha lennének frissebb adatok, valószínűleg jóval előrébb állna a listán.
A közútkezelő készít egy úgynevezett "egységjármű" értéket is, amelyben a különböző járműfajtákat 0,3 és 2,5 közötti szorzóval számolják. Ez a skála pontosabban fejezi ki a tényleges forgalomterhelést, mint a szimpla járműszám alapján készített. Ebben a rangsorban szintén Pécs az első a 6-os út napi 34 093-as mutatójával, itt már a második Csorna (30 547), míg a harmadik 29 410-zel Debrecen.
A másik listában is negyedik Dunaföldvár és ötödik Salgótarján hozott még húszezer fölötti értéket hozott (27 806 és 20 438), 15 ezres érték fölött van a Csornához hasonlóan két út (51-es, 52-es) által terhelt Solt, továbbá – sorrendben – Monor (4-es főút), Pilisvörösvár (10-es), Kisújszállás (4-es), Várpalota (8-as), Bocskaikert (4-es), Szarvas (44-es) és Újfehértó (4-es). A 43-as út melletti két településből Kiszombor 14 956-tal a 14. lett a rangsorban – ez 2007-es érték – Makó az első húszba sem került be; ismét hangsúlyozzuk, a 2007-es adatokkal ez aligha így lesz majd.
A közútkezelő listájából azt is megnéztük, mely városokon halad át a legnagyobb teherautóforgalom. Ebben a listában Csorna szerezte meg a kétes dicsőséget jelentős első helyet napi 5245 teherautóval, a második Dunaföldvár lett 4720-szal. Több mint háromezer teherautóval harmadik Kisújszállás (3688), negyedik Solt (3027). Több mint kétezer teherautó halad át naponta Répcelakon (86-os főút), Kiszomboron (43-as főút), Debrecenben és Körmenden (8-as főút).
A forgalmi adatok és a rendelkezésünkre álló lakosszám alapján azt is megnéztük, mennyi egyes településeken az egy főre jutó napi jármű-, egységjármű- és teherautóforgalom. Érthető módon itt a nagyvárosok a lista aljára csúsztak, az abszolút számok alapján összeállított rangsor középmezőnyében végzett kisebb települések kerültek az élre.
A jármű- és az egységjármű forgalom egy főra jutó mutatója alapján a legnagyobb napi forgalmat egy átlagos bocskaikerti lakó kapja az arcába. A háromezer lakosúnál kisebb Hajdú-Bihar megyei községen átvezető 4-es főúton fejenként majdnem napi öt autó halad át, az egy főre jutó egységjármű-forgalom értéke meghaladja a hatot. A második helyen mindkét rangsorban a bocskaikertivel szinte megegyező nagyságú, Vas megyei Répcelak (86-os) végeztt 2,88-as és 4,36-os mutatókkal.
Naponta több mint két autó jut egy rétsági (2-es főút), kiszombori, solti, dunaföldvári, csornai és badacsomtomaji lakosra is (utóbbi a 71-es főúton fekszik, itt a választásunk némileg önkényes volt, hiszen Balatonalmáditól Vonyarcvashegyig lényegében bármelyik másik települést is kipécézhettük volna), de az 1,84-es szorzóval Vasvár (8-as és 74-es főutak), valamint az 1,38-cal Tokaj (38-as főút) is belefért az első tízbe.
Ha csak az egy főre jutó teherautóforgalmat nézzük, akkor Répcelak végzett az élen, majd fejenként napi egy teherautóval (0,95). A második Bocskaikert (0,67), a harmadik Dunaföldvár (0,51) lett. A tízes listán szerepel még sorrendben Csorna, Solt, Vasvár, Rétság, Tokaj, Kisújszállás és Lenti (75-ös főút).
Azt is megnéztük, hogy ahol volt több évre visszatekintő adat, ott hogyan alakult a városok és falvak forgalomterhelése. A román határhoz vezető forgalom megugrott, Kiszomboré például csaknem negyven százalékkal – valamint a már említett 42-es főúté Berettyóújfalunál –, de jócskán emelkedett Kisújszállás forgalma is, míg Dunaföldvár környékén a teherautók száma nőtt érezhetően. Több olyan helyet is találtunk azonban, ahol csökkent a forgalom, ilyen Rétság, Salgótarján, Hódmezővásárhely, valamint több hegyaljai település (Tokaj, Sátoraljaújhely és Szerencs).
A legforgalmasabb települések problémáját elkerülő vagy gyorsforgalmi utak építése oldhatja meg, ez azonban sokszor csak félmegoldás lesz. Például az M6-os megépül ugyan Pécsig, ám a városhoz dél felől, az 58-as főútig érkező sztráda forgalmát lényegében visszaviszik a baranyai megyeszékhelyre.
Debrecent jelenleg nyugatról kerüli el a 4-es főútig vezető M35-ös, valamint annak folytatása a 35-ös főúthoz. Az északkeleti, a 4-est és a 35-ös főutat összekötő út megépítését most készítik elő – a fejlesztési ügynökség honlapján lévő tájékoztatás szerint az uniós forrásból megvalósuló beruházást idén kellene kezdeni és 2010-ben befejezni. Az út tervezett nyomvonala ellen viszont nagyon tiltakoznak a bocskaikertiek, akik úgy érzik, az az út túl közel megy a házaikhoz, miáltal végképp ők lesznek az ország legforgalmasabb települése.
Kényelmesebb helyzetben vannak a kiszomboriak és a makóiak: a napokban már alá is írták az ő problémájukat megoldó M43-as első, 2010-re elkészülő szakaszának kivitelezői szerződéseit. A listán szereplő több dunántúli település (Csorna, Répcelak, Vasvár) problémáját a 85-ös és 86-os út egyes szakaszainak fejlesztésével, távlatilag az M86-os megépítésével lehetne megoldani.
A legégetőbb a forgalmi adatok alapján a csornaiak problémája. Ők abban reménykedhetnek, hogy idén meg kell kezdeni a 85-ös főút első, várost elkerülő szakaszának építését; a 12 milliárdosra becsült beruházást 2010-re kellene befejezni; emellett további hat beruházást terveznek a 8-as és a 85-ös, 86-os utakon. Az épp egy éve elfogadott, még Kóka János nevével fémjelzett autópálya-törvényben szerepel a Szombathely és Csorna közötti M86-os 61 kilométere, Győr és Csorna között egy M85-ös megépítése, valamint a 8-as főút körmendi elkerülője is – ám anélkül, hogy a törvény határidőket írna elő azok elkészítésére.
Szintén az autópálya-törvényben, így határidő nélkül szerepel a pilisvörösváriak életét megkönnyítő M10-es. Van azonban néhány olyan település, ahol még határidő nélkül sem reménykedhetnek a forgalom csökkenésében. Dunaföldváron és Tokajban a híd jelenti a problémát, míg Rétságon az, hogy a jelenleg Vácig vezető 2-es gyorsút a jelenlegi nyomvonal térségében a terepviszonyok miatt nem építhető továb észak felé.
Business Talks '24
Üzleti konferencia