2014.12.11. 10:50
Huszár Gábor évértékelője: Egy irányba húzott Szentgotthárd
Kulcsfontosságú évet zárt a város idén. Több kerek évfordulót is ünnepeltek, megmutatták országnak és világnak kulturális értékeiket, történelmi hagyományaikat. Talán, ami ennél is fontosabb: az optimista szemlélet egész évben áthatotta a testület és a polgármesteri hivatal munkáját.
A 2014-es év egyben folytatása volt a tavaly elindult kerek évfordulós ünnepségsorozatnak. 2013-ban volt 830 éves a város, 100 éves a mozi, 120 éves a gimnázium, 30 éves a múzeum. Idén a legnagyobb ünnep a 350 évvel ezelőtt lezajlott szentgotthárdi csata felelevenítése volt. De ezzel egy időben, néhány hét különbséggel megemlékeztek arról is, hogy 250 éve áldották meg az új cisztertemplomot.
- Az egész évnek a vezérfonalát tulajdonképpen ezek az ünnepségek adták – mondta Huszár Gábor polgármester. – Próbáltuk úgy irányítani, hogy az ehhez kapcsolódó kulturális programok vigyék országosan is a hírét Szentgotthárdnak. Például olyan pályázat által támogatott, több napon átívelő rendezvényt tartottunk, amelyben Nagyfalva és Vasvár is bent volt. Nemzetközi, tudományos konferenciát szerveztünk, a Weöres Sándor Színház művészei is bekapcsolódtak a kulturális programsorozatba. Megjelentek könyvek, átadtunk művészeti alkotásokat, szobrokat: ezek mind olyan hírek voltak, amelyekre az országos médiában dolgozók is felkapták a fejüket.
Hogy miért fontos ez? – tette fel a kérdést a polgármester, majd válaszolt is rá: – Ha csak az ipari fejlesztést nézzük, csak ez kerül be az országos köztudatba, egy idő után az emberek legyinthetnek egyet, mert csak egy dolog jut eszükbe a városról. Ez egysíkúvá teszi a város megítélését. Azáltal viszont, hogy próbáljuk megmutatni a kulturális értékeket, a történelmi hagyományokat, színesítjük azt a palettát, amelyre a nem helyiek is felkapják a fejüket. Épül például egy olyan kis vízi erőmű, amely egyedülálló lesz az országban. Egy Arkimédész-csiga fogja pörgetni a generátort. Biztos vagyok benne, hogy ez sok iskolást ide vonz majd. Itt van az ország legnagyobb szobra, van egy gyönyörű barokk templomunk, van egy nemzetközi művésztelepünk, ahol Munkácsy-díjas alkotók is munkálkodnak. Biztos vagyok benne, hogy mindezek hallatán az emberek fejében is megfordul, hogy de jó lehet itt élni. Erős a gazdaságunk, s van egy polgáriasodó városszemléletünk.
A polgármester szerint az elmúlt két év azzal telt, hogy megpróbálták a palettát szélesíteni. Ám mindezt pénz nélkül nem lehetett volna megtenni, kellett ahhoz a kormányzati támogatás, hogy kicsit ki tudjanak lépni a gödörből.
– Kellett a „meg merjük csinálni” szemlélet – hangsúlyozta a polgármester. – A testületnek többször úgy kellett megszavaznia milliókat, hogy nem tudtuk, nyerünk-e a pályázaton, a rendezvényeket viszont bevállaltuk. Kockáztattunk és nyertünk. A legnagyobb erősségünk az optimista szemlélet volt, amelyet sikerült a testületnek és a hivatal munkatársainak is magukévá tenni. Ma már látjuk azt, hogy ha megyünk előre és jó úton vagyunk, akkor minden segítséget megkapunk a terveinkhez. Emlékszem, nekem januárban feltették a kérdést, hogy bevállalom-e a török vendégek fogadását nyáron. Ez körülbelül 20 millió forintba került, amibe a testület akár bele is bukhatott volna, hiszen hiányt okozhatott volna a költségvetésben. Kértem két napot, átgondoltam. Úgy döntöttem, ennyi rizikót vállalni kell. Utólag igazam lett, nyertünk a pályázaton, így vendégül tudtunk látni mindenkit. Ezt nem lehetett volna azonban az egységes testület nélkül végigcsinálni. A dolgok csak akkor működhetnek így, ha a testület egy emberként odaáll az elképzelés mögé.
A polgármester szerint akkor tud egy polgármesteri hivatal a legjobban működni, ha a testület teljes támogatottságát érzi. Ha nem, akkor a hivatal dolgozói elbizonytalanodnak. Ezért fontos, hogy egy városban egy irányba húzzon mindenki. Ha az elmúlt évet értékelnie kellene, a kulcsgondolat a következő lenne: „Az azelőtti három év legnagyobb hozadéka, hogy mindenki a város érdekét nézve tette le a voksát, s egy irányban döntötte el a dolgokat. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek viták. De amikor a gombot kell nyomni, akkor mindenki az előre mutató dolgok mellett teszi le a voksát.”
– Ha valamire büszkének kell lennem, akkor az az, hogy soha nem mozdultunk el a felelős kutatásának az irányába, hanem a probléma megoldását kerestük – mondta még el a polgármester. – Lehetett volna sopánkodni, hogy miért került egy erős gazdasági háttérrel rendelkező kisváros nehéz helyzetbe. Ám ezzel nem szabad foglalkozni. Ezt rá kell bízni a testületre, nekünk a megoldás keresése a legfontosabb feladatunk. Ha visszamutogatunk, akkor a város megtorpan. A felelős meghurcolásától pedig nem lesz jobb. Ha viszont megoldjuk a problémát, akkor mindenki erre fog majd emlékezni.
