Kutyáknak gyűjtött adományokat

A falubeli kultúrházba és Krisztináék házához lehetett hozni az adományokat. Összegyűlt 150 kilogramm kutyatáp, 30-35 nagy konzerv, sok kicsi, rizs, tészta, gyógyszerek, vitaminok, kutyakolbászok, méretre vágott hungarocell táblák, kötött pulcsik, hogy ki lehessen bélelni vele a kutyaházakat. Kutyaházat is hoztak, de rozzant volt, azt végül nem vittük el Veszprémbe. Két unokatestvéremmel, Szabó Andrással és Péntek Mátéval szállítottuk az adományokat Pánczél Juliannához, aki egy kutyamenhely vezetője, ő osztotta tovább Veszprém környéki menhelyeknek.

Krisztina nem csak messziről támogatja az állatokat, házuknál is lakik négy.

A konyhaasztal alatt Bodri, a kuvasz alszik, mint mondják, különben nagyon morgós, de most kényelmesebb fekve fogadni a vendégeket a benti melegben.

Riki, a vidám keverék eb Szabó Krisztina utcán talált kutyája. Ölében Bohóc és Cila nevű macskái, a konyhaasztal alatt Bodri, a szép kuvasz terül el a házbeli kellemes meleget élvezve Fotó: Szendi Péter

Nem úgy Riki, a vidáman lábra ugráló keverék, ő ki-beszalad izgatottságában, szimatol, hogy kik vagyunk. Őt négy testvérével együtt kölyökként találták az utcára kidobva, Krisztina szervezésében valamennyit befogadta valaki, egy testvére maradt a faluban, a többi elkerült máshová.

Két macska Bohóc és Cila érkezik, mintha csak szeretnének fényképezkedni, gömbölydedségük kifejezetten jólétről árulkodik. Nem ismerik a szívszorító helyzeteket, a gazdátlanságot, az éhezést, ázás-fázást, és valószínűleg soha nem is fogják megismerni. Krisztina leül a konyhakőre a kuvasz mellé, magához öleli a többi állatkáját: a keverék kutyát és a cicákat, és azt mondja: Ők mindig bejöhetnek a házba, itt laknak, élnek velünk .