A magyar opera is világhírű - Alagi János, a Müncheni Opera szólistája az operetteket is kedveli

A Müncheni Opera szólistája, Alagi János válaszolt így lapunk kérdésére. A veszprémi származású művész a közelmúltban lépett fel Lendván, a Valentin-napi Operettgálán, ott készítettünk vele interjút.

– Még 2012-ben jelentkeztem egy meghallgatásra, ezáltal kerültem ki Münchenbe – kezdte egy rövid bemutatkozással. – Előtte a Budapesti Honvéd Férfikar tenor szólistája voltam, operaénekesi bemutatkozásom pedig Miskolcon történt, a Nemzeti Színházban a Parasztbecsület című Mascagni operában Turiddu szerepében.

Alagi János szerint itthon is van érvényesülési lehetősége egy jó operaénekesnek, hiszen a Magyar Állami Operaház mellett több vidéki színház – így például Győr, Miskolc, Debrecen, Szeged vagy akár Pécs – legalább egy operát is felvesz minden esztendőben a repertoárjába. Miután azonban idehaza több énekes dolgozik, mint ahány szerep van, többségük mégis igyekszik külföldi szerződést kötni.

– Münchenben nagyon jól érzem magam – folytatta tovább az énekes. – Bár eleinte egyetlen szerepre szerződtem, ám azóta már újabb feladatokat is kaptam 2012-ben Puccini Tosca-jához keresték a szereplőket, én Cavaradossi alakítására pályáztam sikeresen. Ezt követően A windsori víg nőkben énekelhettem el Fentont, majd Wagnertől A walkürben Siegmundot. Volt egy kis kalandozásom Mozart irányába, a berlini Konzerthaus-ban pedig Kodály Psalmus Hungaricus-ának a szólistájaként is bemutatkozhattam. München arra is lehetőséget adott, hogy tovább építsem a kapcsolataimat, így nemrégiben megismerkedtem egy dél-tiroli zeneszerzővel, akinek két darabját is énekeltem. Ezek nem kifejezetten operák voltak, hanem igazi, mai, nagyon modern zenék, amiket Münchenben, a Gasteig-ben, továbbá Bécs mellett egy múzeumban, a Kloster-Neuburgban adtunk elő. Május 29-én pedig Budapesten, a Duna Palotában lesz egy kortárs opera, a Col Legno, azaz Miklós Zoltán által írt Az egyetlen hajléktalan premierje. Ez egy igen különleges műnek ígérkezik, az egyetlen olyan opera, ami a hajléktalanság problémáját igyekszik a társadalom elé tárni. Ennek a címszereplője leszek.

Alagi János és partnernője, Szász Katalin, a budapesti Memory InterOperett primadonnája. Fotó: Gyuricza Ferenc

Alagi János sok pályatársával ellentétben az operettektől sem idegenkedik, s adottságai kifejezetten alkalmassá is teszik azok eléneklésére. A spinto felé hajló hangfaja operákban a drámai hőstenor szerepekre teszi alkalmassá, míg az operettekben egyértelműen a bonviván szerepek állnak neki a legjobban. A lendvai gálán is ilyen szerepekben láthatta a közönség, a duettekben Szász Katalin, a budapesti Memory InterOperett primadonnája volt a partnere.

– Kifejezetten szeretem az operetteket – árulta el Alagi János. – Azt vallom, hogy a nagyoperettek rendelkeznek azokkal a kvalitásokkal, mint egy opera. Puccini mondta azt a Lehár Ferenc által írt A mosoly országáról, hogy akár az egész életművét elcserélné azért az egy darabért. A mosoly országa szerinte, de természetesen mások szerint is, olyan zenei mélységeket vonultat fel, hogy az akár operaként is megállná a helyét.

Alagi János azt is hozzátette, bár a magyar operairodalom nem túl gazdag, ennek ellenére vannak olyan műveink, amelyek külföldön is elismertek. Nemzeti operaszerzőnktől, a méltán nemzetközi hírű Erkel Ferenctől több művet is játszanak a világban, de a XX. században is születtek olyan magyar operák, amiket Sydney-től kezdve Los Angeles-en át egészen New Yorkig bárhol szívesen műsorra tűznek. Ilyen például Bartók Bélától a Kékszakállú herceg vára, amit gyakorlatilag a világ egyik legismertebb XX. századi operájának nevezhetünk. A magyar énekes bízik benne, hogy egyszer arra is lehetőséget kap, hogy – akár a hazai közönség előtt, akár valahol külföldön – abban is bizonyíthassa kvalitásait.

– Nemcsak a magyar opera, az operett is hasonló elismertségnek örvend külföldön – fűzte tovább a gondolatot Alagi János. – A víg özvegy, a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő vagy A mosoly országa legalább olyan ismertek a nemzetközi közönség előtt is, mint az imént említett operáink. Opera és operett, mind a két műfaj egyaránt híres külföldön, magyar szerzőktől is.