A celli képviselő-testület vita nélkül bólintott rá a gazdasági programra

A testületi ülés előtt természetesen a bizottságok is részletesen megtárgyalták és elfogadásra javasolták a város gazdasági programját, amelynek elkészítését törvény írja elő. Fehér László polgármester elöljáróban megjegyezte: amint a megyei sajtóban olvasni lehet, Sárvár gazdasági programjában célként tűzte ki a városi sportcsarnok megvalósítását, miközben „mi már a második sportcsarnokot építjük". A turizmus területén azonban Sárvár jóval előbbre jár, sokkal nagyobb múlttal rendelkezik, fűzte hozzá a polgármester, aki kitért arra is: a fejlesztéseket illetően természetesen bíznak a pályázati forrásokban, bár az a tény, hogy az eredetileg településfejlesztésre „kitalált" iparűzési adót most szociális juttatásokra kell fordítaniuk az önkormányzatoknak, megnehezíti a tervezést. Celldömölk mindemellett az országos átlagot meghaladó iparűzési adó bevétellel büszkélkedhet, bár a tavalyi 700 milliónál az idén biztos kevesebb folyik be a városkasszába. És az is igaz, hogy a magas iparűzési adó okán Celldömölk elesik bizonyos központi támogatásoktól, de „inkább éljünk olyan városban, ahol túl magas az iparűzési adó". A várható adóbevétel-csökkenéshez egyébként az is hozzájárul, hogy a korábban celli székhelyű Apáczai Kiadót államosították.

Képviselők az együttműködés szellemében. Szemben: Fehér László polgármester. Fotó: Gyuricza Imre

Jön-e az LUK Celldömölkre?

Az Apáczai Kiadó „kiesése" apropóján tette föl Benkőné Remport Lilla képviselő a városban szóbeszéd tárgyát képező kérdést: „Igaz-e, hogy az LUK Celldömölkön kíván bővíteni – a volt kesztyűgyár területén?" A válasz a dolgok mai állása szerint: sajnos nem. Fehér László elmondta: ő maga is fölkereste ezzel a kérdéssel a kesztyűgyár tulajdonosát, akihez – egyelőre legalábbis – nem érkezett megkeresés a megye legnagyobb adófizető cégétől: „Bár kerestek volna." A polgármester megjegyezte: az önkormányzatnak lehetőségei szerint generálnia kell a munkahelyteremtést, a volt kesztyűgyár „reaktiválását".

Hetényi Endre a Fidesz-frakció képviseletében szólalt föl: „Ha meg tudjuk valósítani ezt a gazdasági programot, akkor elmondhatjuk, hogy fejlett európai várossá válik Celldömölk." Kitért arra is, hogy a megyei területfejlesztésben Celldömölknek Bükkel, Sárvárral, Kőszeggel kell versengenie a pályázati forrásokért, ami bizonyára nem lesz könnyű feladat. Felszólalását azzal zárta, hogy a város érdekében „javaslom az együttműködést, hogy a fejlesztések megvalósuljanak".

Legyen gyógyhely!

A város gazdasági programjába is belekerült a város – pontosabban bizonyos területek – gyógyhellyé nyilvánításának szándéka. A képviselő-testület a program egyhangú elfogadása után önálló határozatot is hozott ebben az ügyben. A képviselők megint csak egyhangúlag rábólintottak arra a javaslatra, hogy Celldömölk turisztikai fejlesztési övezetét gyógyhellyé kívánja nyilváníttatni. Hogy pontosan mekkora ez az övezet, még nem lehet tudni, de az biztos, hogy a Vulkán-fürdő és környéke, valamint a „ föld mélyének mágneses rezgéseit" közvetítő Szent György-vonal mentén húzódó Ság hegy benne van. A polgármester és a jegyző felhatalmazást kapott a testülettől arra is, hogy írjon ki (köz)beszerzési pályázatot a szükséges dokumentáció összeállítását, a kérelmek beszerzését elvégző szakértőcég kiválasztására. A gyógyhellyé minősítésnek szigorú kritériumai vannak, viszont gyógyhelynek lenni számos előnnyel jár – például ami a pályázati lehetőségeket illeti.

Az érem két oldala

A szerdai ülésen sok más mellett döntöttek a képviselők arról is, hogy városérmet készíttetnek, főleg marketing-céllal. Az érem egyik oldalán a város címere, a másikon vagy a városháza, vagy a Ság hegy sziluettje - vagy a kegytemplom lesz. Mindhárom változat elkészül, sőt: bármikor utánrendelhető.