Tudomány

2015.05.06. 19:59

Feladatunk megfelelni az éghajlatváltozás kihívásainak

Veszprém – A klímaváltozás következtében a növényvédelem területén jelentős változásokra számíthatunk, ezáltal új kihívásokra kell felkészülni. A klimatikus viszonyok számottevően befolyásolják az egyes kórokozók, kártevők és gyomnövények elterjedését és a károsítók biológiáját – tudtuk meg Takács András Péter egyetemi tanszékvezetőtől.

Szám Dorottya

Éghajlatváltozásról szóló cikksorozatunk harmadik részében Takács András Péterrel, a Pannon Egyetem egyetemi docensével beszélgettünk a jelenség növényvédelmi vonatkozásairól.

Elmondta, hogy a klímaváltozás eleme a hőmérséklet és a csapadékviszonyok szélsőségessé válása. Ezekhez a változásokhoz a fajok különböző mértékben képesek alkalmazkodni. A nyarak melegedésével, a szélsőségesen magas hőmérsékletű periódusok gyakoribbá válásával a meleget jobban kedvelő, tűrő fajok jelentősége növekszik. A klímaváltozás hatására korábban kevésbé meghatározó károsító fajok jelentősége nőhet meg, illetve új eddig hazánkban ismeretlen fajok jelenhetnek meg. Sajnos mindkét lehetőségre számos példa van a közelmúltból.

A kórokozók közül a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma betegsége nem egészen két éve jelent meg hazánkban. Jelentőségét egyes szakemberek a gyökértetűéhez hasonlítják, ami a XIX. században a károsított területeken csaknem kipusztította a szőlőt.

A kártevők közül megemlíthetjük a selyemfényű puszpángmolyt, ami tarvágásával jelentős bosszúságot okoz a növényvédelemben kevésbé jártas kiskert tulajdonosoknak. A közelmúltban indult hódító útjára a dióburok fúrólégy, amelynek jelentős károsítására számíthatunk.

Az ökológiai körülmények átalakulásának megfelelően a gyomnövény fajok térbeli elterjedése, fejlődése és vegetációs ideje is változik. Ennek következtében a gyomfajok kártétele, jelentősége megváltozik a különböző ökológiai adottságú (talaj, klíma) termőhelyeken az egyes kultúrákban. Ilyen gyomfaj az aranyvessző, amely jelentős területeken hódít. Természetvédelmi területeken is káros, mivel kiszorítja az őshonos növényeket. Mindezek ellenére a méhészek különösen kedvelik, mint kiváló mézelő és jó minőségű mézet adó növényt.

Ebből is látszik, hogy minden éremnek két oldala van. Ez a megállapítás érvényes a kórokozókra és kártevőkre is. Az új fajok térhódításával más fajok háttérbe szorulnak, jelentőségüket vesztik.

Az ökológiai tényezők változásán túlmenően az új károsító fajok megjelenésében jelentős szerep hárul a globális kereskedelemre és turizmusra. Napjainkban a Föld túloldaláról is néhány óra leforgása alatt érkezhetnek küldemények, amelyek nálunk nem honos növénymagokat, kórokozókat és kártevőket rejthetnek. Amennyiben a helyi környezeti adottságok megfelelnek, ezek a szervezetek elindulhatnak hódító útjukra. Nem feltétlenül kell távoli országokra gondolni, elég a dél európai nyaralásból egy baktériummal (Xylella fastidiosa) fertőzött leander hajtást magunkkal hozni. Ez a karantén kórokozó számos növény kultúrában (pl. szőlő csonthéjasok) képes katasztrofális károkat okozni. Brazíliában öt év alatt mintegy kétmillió citrusfát fertőzött meg.

A növényvédelem feladata, hogy megfeleljen ezeknek a kihívásoknak. Az integrált növényvédelem szellemében olyan hatékony és környezetkímélő technológiákat kell kidolgozni, amelyekkel felvehető a küzdelem az új veszélyes károsítókkal szemben.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!