Szabó Lőrinc feje búbja - A 30 évvel ezelőtti Szivárvány vetélkedőre emlékeztek a résztvevők

A Szivárvány kulturális vetélkedőt a televízió indította útjára 1985. áprilisában, 8 város (Békéscsaba, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Zalaegerszeg) részvételével. Sokak meglepetésére a – finoman fogalmazva – kevéssé esélyesnek tartott Egerszeg nyert.

Az egykori csapat tagjai, valamint segítőik a Hevesi-színházban gyűltek össze, hogy felidézzék a vetélkedő izgalmait, elővegyék a régi fotókat és a megsárgult újságcikkeket. A múltidézést megelőzően Balaicz Zoltán polgármester mondott köszöntőt a színház előtt álló Medgyessy Ferenc-szobornál, hiszen a vetélkedő fődíja a mester Táncoló lány című alkotása volt. A polgármester kiemelte, 1985 meghatározó év volt a város életében, több babér is termett, melyek hátterében a kulturális élet szereplőinek összefogása állt.

A hat fős csapatot Varga Zoltán, a színház akkori, időközben elhunyt igazgatója vezette, s minden témakörnek megvolt a felelőse. Tóthmátyás Lajosné a zene, Bogár Imre az irodalom, Borbás György a képzőművészet, dr. Vértényi Jenő a film, Böhm György a színház ügyeit képviselte. Ám nem csak ők. Az első sorban ülők ugyanis rengeteg segítőt tudhattak maguk mögött, köztük dr. Gyimesi Endrét. Utóbbi úgy vélte, az értelmiség összefogása és a csakazértis hangulat adott szárnyakat az egerszegi csapatnak. Be akarták ugyanis bizonyítani, hogy ez a sokszor lekicsinylően emlegetett megye képes legyőzni a sokkal gazdagabb kulturális hagyományokkal bíró városokat. Így aztán érkezett segítség Nagykanizsáról, Keszthelyről is, maguk mögött tudhatták a könyvtárakat, a pedagógusokat, a zenészeket, mintegy 200 fős mag munkálkodott a siker érdekében. Személyes emlékként felidézte, hogy 2 éves kislányuk épp súlyos betegséggel küzdött a kórházban, így feleségével egymást váltották betegágyánál. A kicsi épp a döntő napján mehetett haza.

Csapattagok és segítőik. Elöl Bogár Imre, Tóthmátyás Lajosné és Böhm György. Mögöttük dr. Szigethy István, Guerra Gusztáv, dr. Vértényi Jenő és dr. Gyimesi Endre, a háttérben Balaicz Zoltán. Fotó: Pezzetta Umberto

Tóthmátyás Lajosné azt emelte ki, mindig tudta, hogy a lokálpatriotizmus nagy érték, de ezt megélni maga volt a csoda. Dr. Szigethy István, aki híres lemezgyűjteményével is segítette a küzdőket úgy emlékezett, Pécs legyőzése hozta meg lelkileg is a döntő fordulatot, a Miskolc felett aratott végső diadalt pedig olyan ünneplés követte, mint a kosár vagy a focicsapat diadalát. Bogár Imre felidézte, az idő tájt a Visszapillantó tükör című rádiós vetélkedő, majd a Mosolygó Parnasszus irodalmi játék megnyerésében is a szivárványos segítők jártak az élen, közülük Szeglet Lajosné fel is olvasott egy idevágó verset. Dr. Vértényi Jenő arra utalt, aligha van még köztéri szobor, amit kulturális vetélkedőn nyert volna egy város. Iványi Ildikó ugyancsak a segítők nevében idézte fel, hogy az egyik feladatban Szabó Lőrincet úgy sikerült felismernie, hogy Bernáth Aurél festményén még épp csak néhány hajszál látszott a jeles költő feje búbjából. Böhm György hozzátette, a színház akkori elfogadásához is hozzájárult e siker, hiszen Barta Mária és Siménfalvy Lajos is értékes segítséget nyújtott. S egyre sorjáztak még a nevek s a történetek a paraszthajszállal megnyert döntőről, a fantasztikus élményről.