Klímaváltozás - Ma még fontosabb a vízminőség állandó ellenőrzése

Éghajlatváltozásról szóló cikksorozatunk következő részében a mai műszaki lehetőségekről ővele beszélgettünk.

Ma már elengedhetetlen, hogy információkat gyűjtsünk környezetünkben zajló folyamatokról eseti, vagy folyamatos mérések segítségével. Az előbbi alkalmankénti helyszíni vizsgálat, míg a másik, az un. on-line mérés folyamatos, mely ennél sokkal több, részletesebb információval szolgál: a helyszínen elhelyezett, lényegében felügyeletnélküli szenzorok és mérőegységek meghatározott időben automatikusan rögzítik a mért eredményt, s egy központi tároló helyre továbbítják az adatcsomagot (adat, dátum, helyszín stb.), ahonnan azok bármikor lehívhatók, megtekinthetők, ki- és átértékelhetők. Arra is van mód, hogy veszély észlelése esetén a rendszert távolról utasítsuk gyakoribb mérésekre, vagy úgy programozhatjuk, hogy ha a mért érték elér egy határértéket, akkor a központi egység tájékoztatást, riasztást (pl. SMS-t ) küldjön az illetékes személyeknek, kezelőknek. A nagymennyiségű begyűjtött adat egybevetése, elemzése során bizonyos jövőbeli eseményeket is képesek lehetünk valószínűsíteni. Ezeknek a méréseknek a klímaváltozás irányának, ütemének megítélésében nagy szerepe lehet, s minél több adat áll rendelkezésünkre, annál biztosabb a várható hatások, irányok, trendek megállapítása. Persze az éghajlatváltozás ma szinte felbecsülhetetlen számú paramétertől függ. Így ezek a mérési adatok sem tudnak számunkra csalhatatlan megoldást adni, de legalább segítenek az eligazodásban. A bizonytalanság annál nagyobb minél hosszabb távra akarunk valamit megmondani. S ez nem valami új dolog, hiszen a meteorológiai előrejelzésekben ez nyomon követhető.

(Fotó: Szám Dorottya)

A vizek eseti, pontszerű vagy akár katasztrofális mértékű szennyezéséről – sajnos – gyakran hallunk. Néha, csak a haltetemek „leúszása” tanúskodik arról, hogy valahol, valami,  történt. E vízmonitoring rendszerek ebben is segítenek, mivel azonnal jelzik a nemkívánatos, vagy veszélyes szennyezést, még akkor is, ha az csak un. pontszerű volt, s mire bárki felfigyelne rá már a szennyezett víz le is vonult. Ha a szenzorokat gondosan telepítettük, akkor a szennyezés helye elég pontosan be is határolható, s a tettesek elég biztonsággal utolérhetők. A bizonyosság azzal is növelhető, hogy szennyezés esetén egy ilyen rendszer automatikusan mintát is tud venni, s máris megvan a „corpus delicti”.

Az on-line mérőrendszerek igen hasznosak vizeink minőségének, a vízi élet ellenőrzésére, megőrzésére! Ezt jómagam is tapasztaltam, hiszen éveken keresztül, kollégáimmal együtt nem egy ilyen mérőrendszer építettünk.      Milyen szennyezőket lehet mérni a vízben? Ma már gyakorlatilag mindent, amire csak szükség lehet, hiszen a szenzorok, szondák elérhetők a megfelelő vezérlőkkel, jeladókkal együtt. A leggyakoribb a pH, oldott oxigén mérése, a hőmérsékletről nem is beszélve. Sok lehetőség van az ammónia, nitrát, foszfát, vagy akár toxikus elemek, ionok, olaj- vagy mérgező szerves szennyezések, de akár a ciánszennyezés mérésére is. Ezek a készülékek már néhány perc után jelezni tudják a veszélyt.

Ilyen rendszerekkel ellenőrizhetők a talajvizek minősége, azonosíthatók a talajba jutott szennyezések. Az un. figyelő kutas monitoring rendszerekkel a szennyezéseknek nemcsak mértéke, de akár a „mozgása” is nyomon követhető. A szondák adatait komolyan kell venni, s szükség esetén azonnal cselekedni.

Vizeink tisztasága alapvető társadalmi érdek, s rajtunk múlik, hogy meg akarjuk e óvni a véletlen, felelőtlen, vagy akaratlagos szennyezésektől. Ez feladatot ró a kormányokra, önkormányzatokra, hatóságokra, az ipari vagy tisztított szennyvíz kibocsátókra stb., de az egyénekre is. A globális hőmérsékletemelkedéssel nemcsak csökkenhet a víz mennyisége, de a minősége is romolhat. Teszünk érte eleget, hogy szükség esetén javítsunk a minőségén?