Hogyan vállalkozzunk Ausztriában? Íme a legfontosabb tudnivalók!

Az előírások alapján bizonyos szakmák szabadon gyakorolhatók Ausztriában, ilyen esetekben csupán a bejelentési kötelezettségeknek kell eleget tenniük a vállalkozóknak, viszont az úgynevezett szabályozott iparűzés kategóriájába tartozó 82 területen a képesítést is igazolni kell. Jellemzően az építőipari tevékenység is ide sorolható, például a villanyszerelés, a gáz- és vízvezeték szerelés, a lakatos-kovácsoltvas munkák és még legalább húsz szakma. Amikor bejelentjük az osztrák hatóságoknál, hogy milyen tevékenységet szeretnénk végezni, akkor fontos formai követelmény, hogy a szakma német megnevezését használjuk, így például az ácsmester helyett célszerű a zimermeister-t feltűntetni. Az Osztrák Gazdasági Minisztérium pozitív határozatát követően a vállalkozást az adott tevékenység megnevezésével felveszi a szolgáltatók nyilvántartásába. A szolgáltatásnyújtás-bejelentés érvényessége egy év, de ez évente hosszabbítható. Fontos tudni, hogy az alkalmi és átmeneti jelleg alapelvéből eredően egy megbízás időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg, egyhuzamban pedig maximum négy hónapig lehet a szolgáltatást nyújtani. Az időpontok ütemezésénél pedig célszerű figyelembe venni a harmincnapos ügyintézési határidőt.

Osztrák sajátosság a megbízói felelősségvállalás, ami azt jelenti, hogy a megbízó szavatol azért, hogy alvállalkozóik befizetik a foglalkoztatott dolgozók utáni TB-járulékokat. Ezért a megbízó a számla bruttó végösszegéből húsz százalékot visszatart, és ezt befizeti az alvállalkozónak a társadalombiztosítónál vezetett vállalati számlájára. A magyar vállalkozókra ez ugyan nem vonatkozik, de ezt igazolni kell, különben kellemetlen meglepetésben lehet része a vállalkozónak, amikor a megállapodás szerinti összeg ötödével kevesebb érkezik a számlára.

A kiküldetésnek is számos feltétele van, így például a kiküldött munkavállalónak munkaviszonyban kell állnia a kiküldő céggel, de ez még nem elég, mert a kiküldetést megelőzően és azt követően is Magyarországon kell munkaviszonyban állnia. A kiküldő vállalkozásnak Magyarországon kell elérnie árbevételének minimum a 25 százalékát, vagy a munkavállalók negyedét Magyarországon kell foglalkoztatnia. Ha mindezek a feltételek adottak, akkor még ki kell tölteni egy bejelentőlapot, egy kiküldetési igazolást, egy munkaszerződést, a szakképesítést igazoló dokumentumot, a munkaidő nyilvántartást és a bérlistát, mindezeket természetesen német nyelven. Mautner Márk, Magyarország Bécsi Nagykövetségének vezető külgazdasági attaséja arra hívta fel a figyelmet, hogy az osztrák hatóságok bármely fordítóiroda által elkészített dokumentumot elfogadják, tehát nem szükséges emiatt az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Irodához fordulni, ezzel pedig jelentős összeget lehet megtakarítani – hozzátette, azzal is jelentős összeg takarítható meg, ha a munkavállaló magánál tartja ezeket a dokumentumokat, mivel ellenkező esetben komoly büntetési tétellel számolhat.

Főleg építkezésen gyakori, hogy az osztrák revizorok járókelőnek álcázva magukat beszélgetésbe elegyednek a magyar munkásokkal és a látszólag ártatlan kérdésekből információt szereznek például a munkaidőre vonatkozóan. Amennyiben az elmondottak nem egyeznek a papíron szereplő időpontokkal, a munkaadó akkor is komoly szankcióra számíthat.

Büntetés jár akkor is, ha a munkáltató nem a megfelelő bért fizeti dolgozójának. Mivel az előírások szerint a kiküldött munkavállalók nem okozhatnak munkaerőpiaci és szociális feszültségeket, ezért a magyar munkaadóknak kötelező az osztrák ágazati kollektív szerződésekben rögzített minimálbért fizetnie a határon túlra kiküldött dolgozóinak. Első esetben ugyan csak figyelmeztetnek a hatóságok és kérik a bérkülönbözet rendezését, ezt követően azonban közigazgatási bírságot rónak ki, amelynek összege a munkavállalók számától, a szabálysértés súlyosságától, illetve további ismétlésétől függően ötszáztól, 50 ezer euróig terjedhet.

Ezzel pedig el is érkeztünk ahhoz az okhoz, ami miatt a magyar vállalkozások nem tudnak lényegesen olcsóbb ajánlatot tenni osztrák társaiknál. Ajánlatadás előtt ezért jó, ha tisztában vagyunk a költségekkel. Munkadíjak esetében minimum az osztrák órabérrel kell kalkulálni, amely általában a magyar bérek háromszorosa. Valamint arról sem szabad megfeledkezni, hogy az osztrák cégek sem feltétlenül korrektek, ezért szerződéskötés előtt ellenőrizni kell a megbízó pénzügyi megbízhatóságát.

A magyar vállalkozók sok esetben nincsenek tisztában a kinti sajátosságokkal, pedig a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Vasi Gazdaság, valamint Magyarország bécsi nagykövetségének honlapján sok értékes információt találhatnak az érdeklődők.