Mi ezüstkorúak

Voltunk mi hatvanasok, hetvenesek már annyi minden, az édeskés szép korúaktól a flegmán fogalmazott „nyuggerekig”. Most pedig ezüstkorúak vagy ezüstrókák lettünk Ez a viszonylag új elnevezés, rókával vagy anélkül nekem tetszik hiszen az ezüst nemes fém, az ezüstróka elegáns az ezüstszínű hajról a bölcsességre, élettapasztalatra lehet asszociálni. Lehet, hogy felértékelődtünk?

Ha viszont már eljutottunk az ezüstig, tovább lehetne lépni. Mondjuk átalakítani a különböző iratokon és a tudatokban a foglalkozás rubrikát. Hatvanon túl ugyanis a kérdésre csak egy válasz lehetséges: nyugdíjas. Mintha ez az egyre növekvő réteg egy egységes massza volna, abban összegyúrva az előéletek, a korábbi személyiségek. Mennyivel jobban hangzana, hogy például nyugdíjas óvónő, nyugdíjas asztalos mester, nyugdíjas könyvelő stb. Szóval, ha politikusok a következő kampány idején kedveskedni szeretnének az ezüstkorúaknak vagy ezüstrókáknak, hát fontolják meg ezt a javaslatot is