Sokat akar keresni? - Mutatjuk, hol fizetik a legtöbb bért Vas megyében

Az idei év első negyedévében a havi bruttó átlagkereset 212 ezer forint volt a megyében, ami öt és fél százalékkal magasabb az előző évinél, ráadásul a munkavállalók fizetésükön felül átlagosan havi 11 ezer forintos juttatásban részesültek. És most lássuk mennyit lehetett ténylegesen is elkölteni, mivel a minimálbért terhelő adók a világon nálunk messze a legmagasabbak, legalábbis ez derült ki a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezet (OECD) 33 országot tömörítő nemzetközi szervezet július 27-én közzé tett kimutatásából. Míg Magyarországon 35 százalék adó sújtja a minimálbért is, addig például Mexikóban, nem hogy nem kell fizetni, de még 17 százalékkal meg is toldja az állam a legkisebb keresetűek jövedelmét.

Magyarországon a teljes munkaidőben alkalmazásban állók adókedvezmények nélkül számolt havi nettó átlagkeresete 156.735 forint volt. A fővárosiak viszont az országos átlagnál lényegesen többet, átlagosan 200.900 forintot vihettek haza. Legrosszabbul a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dolgozók jártak, mivel ők mindössze 111.234 forintból gazdálkodhatnak havonta.

Grafika: Tóth Szabolcs

Vas megyében a legfrissebb felmérések szerint a nettó átlagkereset: 139.122 forint volt a vizsgált időszakban, és ezzel csupán a hetedik legerősebb megye vagyunk országosan. Persze nem mindegy hogy hol dolgozunk: a legrosszabbul a vendéglátásban: (85.311 forint/hó), a kereskedelemben: (108.083 forint/hó), és az egészségügyben: (108.861 forint/hó) dolgozók jártak. A legjobban pedig az ipar: (154.872 forint/hó), a pénzügyi szolgáltatások területén: (157.634 forint/hó) és meglepő módon az oktatásban lehetett keresni: (162.149 forint/hó), amennyiben csak a nemzetgazdasági ágakat vizsgáljuk.

Egyáltalán nem mindegy azonban hogy a vendéglátásban kézilányként vagy étteremvezetőként dolgozunk, mint ahogyan az ápoló és a főorvos fizetése között is van némi különbség. Mindezeket figyelembe véve már egészen másképpen oszlanak meg a havi keresetek. Fizikai dolgozóként a megyei átlag mindössze 115.557 forint havonta, ezen belül is, akik az egészségügyben helyezkedtek el, azok csupán: 71.972 forintot, az oktatásban dolgozók 79.260 forintot, a vendéglátásból élők pedig 80.860 forintot költhettek magukra az év első negyedévében. A legjobban az iparban lehetett keresni, itt fizikai dolgozóként is 129.608 forintot vághattak zsebre a dolgozók átlagosan.

Ehhez képest azok, akik szellemi munkát végeznek, átlagosan 180.830 forintból gazdálkodhatnak. A vendéglátásban elhelyezkedők azonban itt is a bértábla alján kullognak, olyannyira, hogy még a fizikai dolgozók átlagbérét sem érik el, keresetük mindössze: 108.103 forint/hó. Aki az iparban végez szellemi munkát azok viszont 251.673 forinttal számolhattak átlagosan havonta. Átlagon felüli a fizetésük az építőiparban tevékenykedő szellemi munkát végzőknek is, ők: 203.955 forintot oszthattak be havonta.

Érdekességként megemlítjük, hogy a legnagyobb különbséget a fizikai és szellemi dolgozók bérei között az oktatásban lehet tapasztalni, itt több mint kétszeres a különbség, ugyanez vonatkozik az építőipari ágazatra is. Ahol pedig a legkevésbé számít, hogy fizikai vagy szellemi munkát végzünk, az a művészet és szabadidő szektorban van. Itt ugyanis egyformán alacsonyak a bérek, még a másfélszeres különbséget sem érik el, fizikai dolgozóként: 91.320 forintot, szellemi foglalkozást végzőként pedig alig harmincezerrel többet: 124.858 forintot vihetünk haza. Hasonlóan minimális a bérek közti különbség a szállítás és raktározás, valamint a közigazgatás területén is.