Alvás pihenés nélkül

- Éveken át rendszeresen rosszul aludtam, hangosan horkoltam, reggel fáradtan keltem, napközben pedig fulladtam, és egy idő után szívproblémák is előjöttek - mondta Magasházi Róbert, akinek a veszprémi kórházban tanácsolták, vizsgáltassa ki magát a farkasgyepűi alváslaborban. A műszeres vizsgálatok súlyos alvási apnoét állapítottak meg nála, a tüneteket később légsínterápiával sikerült enyhíteni. - Bár az első napokban szokatlan volt a készülékkel aludni, de két hét elteltével szinte teljesen megváltozott az életminőségem, nyugodtan tudtam aludni és kipihenten ébredtem - magyarázza Róbert.

Könnyid Mária adjunktus Farkasgyepűn alvásdiagnosztikai készüléket helyez fel egy betegre
Fotó: Balogh Ákos

A légsínterápiához használt eszköz kompresszorból, egy műanyag csőből és egy orrmaszkból áll, a folyamatos levegőbefújás megakadályozza a felső légúti területek beszűkülését.

Az alvási apnoéban szenvedő betegek jellemzően szaggatottan horkolnak. A légzési szüneteket követő hangos felhorkantással alvó páciensek reggel fáradtan, kiszáradt szájjal és a nyelőcsőben savas, égő érzéssel kelhetnek fel, napközben pedig erős álmosság (akár elalvás) jelentkezhet náluk, közölte Dósa Andrea kardiológus. Az állandó fáradtságérzés mellett éjjel szívritmuszavar, szívdobogásérzés, gyakori vizelési inger, gyógyszerrel nehezen befolyásolható éjjeli, illetve hajnali magas vérnyomás is jelenkezhet, mondta a szakorvos. Az alvási apnoe számos betegség kialakulásában, fenntartásában vagy súlyosbodásában szerepet játszhat, ezek közé tartozik a 2-es típusú cukorbetegség, az éjszakai szív- és agyi keringészavar. A szívinfarktus és agyi keringészavar, vagyis a stroke kockázatát akár tíz–tizenötszörösére is növelheti, valamint keringési elégtelenség szintén felléphet, magyarázza a szakorvos. A betegség érintheti a fiatalabbakat is, de a páciensek között sok az idősebb, tömzsi, rövid nyakú, túlsúlyos beteg, aki az elhízás miatt szenved ebben a kórképben, amely a fennálló betegségeit tovább súlyosbíthatja.Farkasgyepűn több éve működik már úgynevezett alvásdiagnosztikai labor, ahol hetente három napon végzik az alvászavaros betegek vizsgálatát, mondta Medgyasszay Balázs, a Veszprém Megyei Tüdőgyógyintézet főigazgatója. A betegeket jellemzően tüdőgyógyász, kardiológus vagy neurológus utalja be. A páciensek több vizsgálaton – gégészeti, légzésfunkció, műszeres – is átesnek az alváslaborban, mire pontosan diagnosztizálják a betegséget.

Medgyasszay Balázs, a Veszprém Megyei Tüdőgyógyintézet főigazgatója. Előjegyzéssel dolgoznak
Fotó: Balogh Ákos

– Az alvás egyes eseményeit rögzítő készülék a beteg alvásritmusát, légzési tevékenységét, a vér oxigéntelítettségét és az izomtónust is figyeli, valamint méri a beteg szívműködését és az agy elektromos tevékenységét. Amennyiben megállapítják az alvási apnoét, a megfelelő légzésterápiás (légsínterápiás) készülék pontos beállítása van hátra – magyarázza a főigazgató.

A megfelelő kezelések (sínterápia) mellett a betegség karbantartható, a károsodások jelentős része visszafordítható, illetve megelőzhető, és a pontosan beállított készülékkel a beteg alvása is újra biztosított lesz. Farkasgyepűn jelenleg három hónapos előjegyzéssel dolgoznak, a betegek száma azonban folyamatosan nő, ezért a tervek szerint 2016 tavaszára új épületbe költözik a labor, hívta fel a figyelmet Medgyasszay Balázs, aki megjegyezte, az alvásfüggő légzészavarok népegészségügyi jelentőséggel bírnak, a becslések szerint a lakosságnak a kettő–öt százalékát érintik.