Zalai klub jubileumra hívta a Kossuth-díjas írót Závada Pált

A barátságok további barátságokat vonzanak. Zalai volt egyetemi csoporttárs, az egyesület irodalomszeretete terelte együvé mindazokat, akik kíváncsiak voltak a XX. század legnagyobb traumáit magyar szemmel és szépirodalmi igénnyel megközelítő közvetlen írót.

Előzőleg Kaffka Andrea elnök, az éppen öt esztendős támogató egyesületről szólva elmondta, friss és nagy sikernek élik meg, hogy Zalaegerszeg felkarolta a speciális – gyulladásos – bélbetegségben szenvedők ügyét, s itt ma már használható az a CC-kártya, amely előnyhöz juttatja a betegtársakat a közintézményekben, éttermekben, vendéglátóipari helyeken. A város polgármestere, Balaicz Zoltán elismerő okleveleket adott át az egyesületnek mindazért, amit a betegen is teljes értékű életért tesznek.

Závada Pált Karáth Anita faggatta az öt esztendős egyesület ünnepi rendezvényén. Fotó: Katona Tibor

Ehhez tartozott Závada Pál meghívása is, akivel Karáth Anita költő-tanár, a Zrínyi Miklós Gimnázium pedagógusa beszélgetett. Az író eredetileg szociológusnak készült, a családi indíttatása vitte érdeklődését a XX. század legnagyobb kataklizmáinak, a két világháború okozta lelki, mentális sebek feldolgozása, a trianoni békediktátum traumája, a zsidóüldözés és a holokauszt feldolgozhatatlansága, a kommunizmus kirekesztő bűnei, a vidéki parasztság kuláknak minősítése, kitelepítése, a nemzetiségi megosztottság megértése adja regényei fő témáit. Ehhez a családi legendáriumok felgöngyölítése és a szociográfiai kutatómunka ad hátteret. A józan nemzeti önismeret kevéssé taposott ösvényén járva szeretné olvasóit vezetni. Leghíresebb alkotása a Jadviga párnája című regény, amely az I. világháborúban kezdődik, a megfilmesítést is megérte, írója többek között a filmforgatás világáról is mesélt Karáth Anita mikrofonja előtt. Legutóbbi, Természetes fény című műve kapcsán pedig a régi fotográfiák újszerű felhasználásról mesélt a zalai közönségnek.