Ördögi körben a gazdaság - Kevés a hazai hozzáadott érték

Így november tájékán már minden üzleti vállalkozás szorgosan dolgozik a jövő évi üzleti tervein. A világgazdaság kedvező kilátásaiból adódó kecsegtető lehetőségek dacára azonban a hazánkban működő vállalatok zöme szembenézni kényszerül azokkal a problémákkal, amelyek az egész magyar gazdaságra is hatással vannak. A hazai gazdaság persze számos gonddal terhelt, vállalati szinten talán az egyik legfontosabb: a külföldön munkát vállalók növekvő arányából és a rossz hazai oktatási rendszerből eredő egyre fenyegetővé váló munkaerőhiány. Igen sok multinacionális vállalat, hazai vállalkozás sínyli meg a növekvő számú hiányszakmák miatt a lehetséges megrendelések teljesíthetetlenségéből adódó árbevételkiesést, amely jelenség ma már egyértelmű gátja nemcsak az adott cég, hanem a teljes magyar nemzetgazdaság növekedési kilátásainak.

A hazánkban megtelepedett járműipari cégek dominanciája számos kockázatot rejt. A több lábon állás érdekében ezen persze fontos szektort a hazai gazdaságban mindenképpen ellensúlyozni kell más iparágak megjelenítésével. Másrészt a járműiparnál jóval magasabb hozzáadott értéket előállító, kutatás-fejlesztési és folyamatos innovációs tevékenységet folytató vállalatok termékeinek és szolgáltatásainak hazai, de főként külpiaci jelenlétének erősítését kellene támogatni, mivel a hozzáadott érték túlnyomó része az értékesítésben van, nem pedig a gyártásban. Kicsit leegyszerűsítve, a magyar gazdaság nagyon kis hozzáadott érték képző képessége és alacsony termelékenysége miatt keres nálunk keveset a külföldön munkát vállaló orvos, mérnök, sofőr, hegesztő és mindenki más, aki itthon marad.

Duális egyetemi képzésre járó hallgatók. A képzést Székesfehérváron idén indította el az Óbudai Egyetem Alba Regia Kara. Fotó: Molnár Artúr

A hazai jövedelemszint erőteljes növelhetőségének érdekében a hazai vonzó munkahelyek létrejöttének egyik előfeltétele, hogy vállalataink minél több saját termékkel és piaccal rendelkezzenek.

Minél több sikeres kezdő vállalkozás (startup) létrejötte és általában a hazai kis- és középvállalatok innovációs tevékenységének és termékeik piacra juttatásának előmozdítása elsőrendű feladat, mivel csak e módon lehet a Magyarországon maradó profitot – ezáltal az adóbevételeket – növelni.

Cikkünk szerzője, Svéhlik Csaba professzor szerint megkopott a műszaki képzés „sármja"

Egy sikeres startup-stratégia tehát akár csodafegyver is lehet a magyar gazdaság számára, mivel égető szükség lenne arra, hogy minél több vállalkozás induljon, és ezek közül minél több sikeres startup-pá tudjon válni.

A magyar gazdaság egy látszólag megszüntethetetlen ördögi körben szenved, mondhatni ez esetben is előállt a klasszikus „tyúk-tojás" probléma: a gazdaság magasabb hozzáadott érték képző szerkezetének létrejöttéhez és ezáltal a jövedelmek erőteljes növelhetőségére szükség van azokra, akik jelenleg külföldön dolgoznak. Ők (zömében) viszont csak akkor jönnek vissza, ha a magyar átlagbér jóval magasabb lenne a mostaninál.

Ezen dilemma megoldásán csak a teljes hazai oktatási rendszer (az általánostól az egyetemi képzésig) hosszú távú reformja segíthet. Sajnálatos módon az utóbbi évtizedekben a természettudományos, ezen belül a műszaki képzés sármja meglehetősen megkopott, pedig a fiatalok ezen képzések irányába való visszaterelése – megfelelő eszközökkel – elsőrendű prioritást kell, hogy élvezzen.

A mérnökhiány már egyértelmű gátja a hazai gazdaság növekedésének, ráadásul nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a sikeres, nemzetközi méretekben is értelmezhető vállalkozások indítása kreatív műszaki szakemberek kezén nyugszik.

Elfogadhatatlan az is, hogy Magyarországon a szakképzésben résztvevők aránya az egyik legalacsonyabb Európában (alig több, mint húsz százalék), míg a fejlett gazdaságú országokban (Németország, Svájc) ez az arány meghaladja a hetven százalékot. Az oktatás minőségét felmérő nemzetközi PISA tesztek eredményein előkelő helyezést elérő ázsiai országok sorában például csak szakmát szerzett fiatalból lehet mérnök.

Hazánkban az utóbbi időben elindított duális képzés sokat segít a gondokon, de a teljes oktatási vertikum versenyképesebbé tétele sokkal komplexebb kérdés, amely messze túl mutat azon, hogy a főiskolákat a tervek szerint egyszerűen átnevezzük egyetemekké.