Kriptongyári újítás: Bródy Imre a levegőből nyerte ki a gázt, találmányával a város beírta magát a világítás történelmébe

A nyugalmazott tanár a Magyar tudomány napján tartott telt házas előadást a városi múzeumban. Elmondta, hogy Széchenyi István 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel birtoka egyéves jövedelmét egy tudós társaság létrehozására. Az volt a Magyar Tudományos Akadémia elődje.

Vesztróczy László beszámolt arról, hogy Csingervölgyben 1937-ben épült a kriptongyár. Bródy Imre újítása abban állt, hogy a levegőből nyerte ki a kriptont, így egy liter kriptongáz ára jelentősen csökkent: harminc pengőre a korábbi három-ezerről.

A gyár negyven munkással kezdte a működését, majd a létszám hetvenre nőtt. A gyárat 1945-ben leszerelték, majd 1950-ben elkezdték a felújítását, de félbehagyták. Az nem ismert, hogy a leszerelt berendezés hova került, az azonban biztos, hogy Csanyik-völgyben építettek egy kriptongyárat. Bródy Imre nevét Ajkán gimnázium, valamint utca viseli. Budapesten szintén utcát neveztek el róla.

Vesztróczy László a múzeumban tartott előadást Ajka szerepéről a világítás történetében
Fotó: Györkös József

Az előadó elmondta, hogy kezdetben fáklyával, majd gyertyával és mécsessel világítottak, azt követte a petróleumlámpa, a viharlámpa. A bányászlámpa az ágazatban dolgozók munkáját tette könnyebbé.

Az igazi áttörést Edison izzólámpája hozta, amely a legnagyobb sikert aratta több mint ezer találmánya közül. Miután a villamos áramot nagyobb távolságra is el tudták vezetni, elkezdődött a települések villamosítása. Az első magyarországi villamosított település Mátészalka volt 1888-ban, az utolsó Aporliget 1963-ban.