Nem jön a baba? - Megelőzhető a meddőség egyik oka

Dr. Vermes Imre szülész-nőgyógyász elmondta, hogy eddig ritkán foglalkoztak a miómával, pedig a leggyakrabban előforduló daganatok közé tartozik. Szerencsére az esetek több mint 99 százalékában jóindulatú az elváltozás, csak néhány esetben válik rosszindulatúvá.

-  A mióma a méh simaizomzatából kiinduló, élesen elhatárolt, leggyakrabban több gócból álló, jóindulatú daganat - folytatta az orvos. - Egy tok veszi körül, ezáltal láthatóvá válik, így könnyebben operálható is. A mióma kialakulásában elsődlegesen hormonális okok játszanak szerepet, főként a női nemi hormonok. Erre utal az a tény, hogy késői változókorban, a petefészkek eltávolításával vagy mesterséges változókor gyógyszeres előidézésével a daganat visszafejlődik. Valószínű, hogy genetikai tényezők is állnak a háttérben, kutatások bizonyítják a családi halmozódást. Tehát akinek a családjában előfordult már, annak érdemesebb jobban odafigyelnie rá.

Dr. Vermes Imre szülész-nőgyógyász szerint eddig ritkán foglalkoztak a miómával, pedig a leggyakrabban előforduló daganatok közé tartozik Fotó: a szerző

Az unióban évente 300 ezer műtétet végeznek mióma miatt. A daganatok 80 százalékát műtéttel távolítják el. Míg korábban kizárólag nagyműtéti beavatkozásra volt szükség, mára - a technika fejlődése révén - finomabb módszerekkel veszik fel a harcot a miómákkal.

- Régen sok esetben a nők elvesztették a méhüket is - hangsúlyozta dr. Vermes Imre. - Ma azonban a szervmegtartó műtétek kerültek előtérbe. A gyerekvállalás előtt álló fiataloknál a lehető legkisebb beavatkozáson keresztül távolítják el a miómát, ezzel óvva meg fogamzóképességüket. A betegség felismeréséhez szűrővizsgálat szükséges, hüvelyi ultrahanggal kimutatható. Egy egyszerű szűrővizsgálattal, tapintással viszont nem. A női lakosság 20-25 százaléka szenved a betegségben. Fontos tudni, hogy panaszt a betegség mindössze három százalékuknál okoz. Ez lehet vérzészavar vagy fájdalom, vizelési inger is, attól függően, hol helyezkedik el a mióma.

Elhelyezkedését tekintve több formáját különböztetik meg. Lehet a méh hashártya-borítéka alatt, a méh felszínén, a méh falában, valamint a méhnyálkahártya alatt is. Ez utóbbi kikocsányosodhat, vérellátást kap a hashártyából, leválhat a méh faláról.

- Ha nagyra nő, akkor akár a húgyhólyagot is nyomhatja, ez fájdalmat és folyamatos vizelési ingereket is okozhat - tette hozzá a szülész-nőgyógyász. - A menstruáció alatt lehetnek erős görcsök és vérzészavarokat is okozhat. Hogy mikor, milyen tünet jelentkezik, azt az elhelyezkedése befolyásolja. A teendő attól függ, hogy milyen panaszokat okoz. Ma már a szervmegtartásra helyezzük a hangsúlyt, próbálunk minél finomabb módszereket alkalmazni. Sok esetben endoszkóppal is végezhető a beavatkozás, van azonban, amikor nem kerülhető el a feltárás.

A műtét a daganat nagyságától, a méh mobilitásától és megközelíthetőségétől függően hüvelyi vagy hasi úton történhet. Léteznek alternatív kezelési lehetőségek is. Például hormonális kezelés, ezt főként fogamzásgátlók szedésével, szülés előtt és után felhelyezhető spirállal oldják meg. Nemrég megjelent egy új magyar gyógyszer, amely csökkenti a mióma méretét. Ezt általában előkezelésre használják, ha beválik, akkor akár a műtét is elkerülhető.

Mióma a 35 év feletti nőknél mutatható ki leggyakrabban. Gyakori kísérőjelenség a meddőség. Megakadályozhatja a megtermékenyülést, sőt méhen kívüli terhességet vagy vetélést is okozhat. A kisebb, lassan növekvő, panaszokat nem okozó miómát félévenként ellenőrizni kell. Ha férfiökölnyinél nagyobbra növekszik, ha vérzési rendellenességet vagy fájdalmat okoz, illetve ha gyors növekedésnek indul, a miómás méhet részlegesen vagy egészen el kell távolítani!

A szakember szerint azonban a szervmegtartó műtéti technikáknak köszönhetően egyes miómák eltávolítása után is fogamzóképes marad a nők többsége.