Pusztító természeti csapásokat hozhat az idei El Niño

A Napló Molnár Ágnest, a Pannon Egyetem Föld- és Környezettudományi Tanszékének tudományos főmunkatársát kérdezte a hír hátteréről.

Az idei El Niño olyan természeti csapásokat okozhat, amelyeknek súlyossága csak azokhoz fogható – a kaliforniai földcsuszamlásoktól az ausztrál bozóttüzekig –, amelyek az 1997–98-as rekordévben pusztítottak. Az 1997–98-as, 2,3-as fokozatú El Niño becslések szerint 23 ezer ember halálát okozta és 54 milliárd dollár kárt csinált. Az Egyesült Államokban pusztító áradásokat hozott: Kalifornia 35 megyéjében, ahol most katasztrofális aszály pusztít, áradás és fölcsuszamlás miatt hirdettek ki szükségállapotot. Indonéziában a természeti jelenség súlyos szárazságot, Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában pedig tűzvészeket okozott – közölte augusztus 13-án az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatalának (NOAA) Klíma-előrejelzési Központja.

Molnár Ágnestől a Napló megtudta, hogy az El Niño egy ciklikusan jelentkező természetes éghajlati folyamat, amely jellemzően karácsony idején kezdődik.

– Erre utal az El Niño név, amely spanyolul kisdedet jelent és Jézusra utal. A 2–7 évente felbukkanó jelenség következménye, hogy eltérő intenzitással ugyan, de az egész bolygón megváltoznak a hőmérsékleti és csapadékviszonyok. E jelenség több hónapig, akár egy-két évig is fennmarad, és alapjaiban átalakítja az egyenlítői térségek időjárását. Emiatt elsősorban a trópusi égöv országait, ezen belül is Dél-Amerika nyugati partvidékét és Délkelet-Ázsiát, Ausztráliát érinti.

A NOAA által kiadott mérési eredmények szerint jelenleg egy erős El Niño fázisban vagyunk, amely az előrejelzések szerint az 1950 óta megfigyelt  három legerősebb közé fog tartozni. Azt tapasztaljuk, hogy a tengervíz hőmérséklete néhol akár három fokkal is magasabb annál, mint ami normális lenne. Az előrejelzések azt mutatják, hogy  a jelenlegi El Niño periódus legerősebb szakasza 2015–16 telén következik be, utána várhatóan a jövő év tavaszára, kora nyárra legyengül. Ha megismétlődik az, ami 1997–98 telén történt, akkor még csak a folyamat kezdeténél vagyunk. Peruban, ahol egyébként kevés a csapadék és nagy a szárazság, földcsuszamlások várhatóak. Ezzel párhuzamosan Indonéziában, amelynek időjárására a bőséges csapadék jellemző, száraz időszakok köszönthetnek be, erdőtüzek pusztíthatnak. Hazánkat ugyan közvetlenül nem érinti a jelenség, azonban az El Niño hatásait nem lehet elszigetelten kezelni. Hiszen az éghajlat egy dinamikus, összefüggő, komplex rendszer.

Az El Niño jelenség az éghajlat természetes változékonyságának a következménye, amelyeket az antropogén éghajlatváltozás tovább erősíthet. Így nem kizárt, hogy az El Niño jelenség egyre pusztítóbb volta – legalábbis részben – az emberi tevékenységnek, az üvegházhatású gázok kibocsátásának tudható be. Minden bizonnyal már a tanúi vagyunk egy modern kori éghajlatváltozásnak.