Aranyul, magyarul – helyesen

Fűzfa Balázs tanár Érdekességek a 19-20. század magyar irodalmából kurzusának negyedik előadását Babits Mihály szavaival kezdte:

„Nem magyarul írt [ti. Arany János], hanem aranyul; új nyelvet csinált magának, amely bármely konvencionális magyar nyelv szempontjából bátran hibásnak, rossznak mondható.”

Természetesen rögtön példákat is hozott erre a babitsi állításra. Először Arany János Tengeri-hántás című balladájából, amely költészetileg páratlan, hiteles, de nyelvtanilag nem helyes: soha, mennyi csillag hull ma !

A Szondi két apródjában is hasonló nyelvtani szabálytalanságok fordulnak elő, rossz vonzatokat használ a költő, amelyekkel szerkezetileg is megváltoztatja a verset, egyszer használatos szavakat teremt, amelyek csak abban a versében jelennek meg.

Arany nyelvrontása mégis inkább a magyar nyelv újszerű használata, az adott állapothoz képest újításként hat, mert a nyelvet és az írásjeleket másként használja mint elődei, jelentéseket bíz rá. A tanár úr ismét Babitsot idézte egy 1904-ben Juhász Gyulának írt leveléből: „Petőfiből, Aranyból jöttem rá először, hogy mi a költészet”.

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Arany János után már nem lehet úgy használni a nyelvet, mint előtte, és erre példa József Attila kötészete is, ahol hasonlatosságok fedezhetők fel a két költő nyelvhasználatában, a többi között az József Attila Eszméletében.

Fűzfa Balázs verselemzésekkel folytatta előadását: a hallgatók érdekességként szembesültek azzal az állítással, hogy Arany egyik nagyon kedves költeménye, Az egri lány akár erotikus versként is felfogható, hiszen párbeszédszerű szerelmeskedés folyik a versben:

„No, ha az vagy, jőj be onnat:

Kinyitom az ablakomat,

Az ajtómat, ablakomat

Melengető két karomat! „

Vajon mi történik a három pont alatt tette fel a tanár úr mosolyogva a kérdést?

Nagyon kellemes meglepetés volt mindenki számára, amikor az előadó felkérte a hallgatók között helyet foglaló Pusztay Jánost a Szondi két apródja című ballada elmondására, hiszen a professzor úr nemrég az Egyházmegyei Könyvtárban már nagy sikerrel adta elő a 12 legszebb magyar vers között Arany János többszólamú balladáját is: a két énekes a múltat pengeti lantján, míg Ali szolgája a jelenről beszél.

Fűzfa tanár úr szerint ez a ballada Arany költészetének különösen mesteri megnyilvánulása: megfogalmazódik az olvasóban, hallgatóban a kérdés, hogy megfosztva nyelvünktől, ruháinktól, nemünktől képesek vagyunk-e önmagunk maradni?

Tátrainé Kulcsár Irén