Fejér megye labdarúgása megtartotta helyét az országos rangsor elitjében

- Igazgató úr, hogy értékeli a mögöttünk hagyott esztendőt?

Elég mozgalmas évet zárunk, azt nyugodtan elmondhatjuk. Már januárban gőzerővel elkezdtük a munkát a műfüves bajnokság, valamint a különböző utánpótlás, női bajnokságok szervezésével. Lényegében egészen december közepéig, a megyeválogatottak tornájáig meg sem álltunk, és végig mozgattuk a csapatainkat valamilyen szinten. Azt azonban mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy a mozgalmassága mellett rendkívül sikeresnek is tekintem az évet.

- Véleménye szerint történt előrelépés játékban a különböző osztályokban?

Változó volt, hiszen mindig az a kérdés, hogy hány csapat tudja felvenni a versenyt az élen állókkal. Meghatározó volt, hogy tavasszal az Iváncsa együttese sokkal jobban egyeduralkodó volt, mint most, ősszel. Többen felvették velük a harcot, az élboly ez által vastagabb lett. Az alacsonyabb osztályokban is hasonló a helyzet, azok a csapatok, amelyek korábban komolyan vették az utánpótlás nevelést, és beépítették a saját nevelésű fiatalokat, ott látszik, hogy erősödik a tabella eleje.

Schneider Béla az MLSZ Fejér megyei igazgatója szerint emelkedett a játék színvonala megyénkben

- Ha, már az utánpótlást említette, egyre több településen tendencia lesz, hogy minél több helyi fiatalnak adjanak helyet a csapatokban, és fogyni látszik a zsoldosok száma, egyetért ezzel?

Mi a magunk módján ebben a szezonban megpróbáltunk a versenyrendszeren módosítani. A korábbi gyakorlathoz képest elválasztottuk az utánpótlás mérkőzéseket a felnőtt meccsektől, éppen azért, hogy a fiataloknak legyen lehetőségük beépülni a felnőtt csapatokba. Már nagyon régi szabály, hogy egy napon csak egy mérkőzést játszhat valaki, és amikor elő meccse volt az ifjúsági csapatnak, akkor nem volt alkalmuk az ifistáknak a felnőttben pályára lépni, mert egy meccs már mögöttük volt. Most azonban egy nappal korábban lejátsszák az ifjúsági mérkőzéseket, így másnap oda tudnak férni a felnőtt csapat közelébe, így jobban van sanszuk arra, hogy megmutassák magukat a felnőttek között.

- Volt is emiatt némi morgás néhány klubnál, mivel többet kell utazni, kvázi egy hétvégén, egy napon belül ugyanoda kell visszatérni, Ön ezt, hogy látja?

A legtöbb csapat így is az ifjúságiakat utaztatta, a felnőttek, pedig az esetek többségében saját kocsival mentek a mérkőzések színhelyére. Így az leginkább a vezetők problémája volt, mert nekik kellett kétszer utazniuk. Nyilván ez a csapatoknál logisztikai szempontból kicsit többet kíván, ám a gyerekek érdekeit szem előtt tartva, hogy ott lehetnek a felnőttek között, és mi azt néztük, akkor feltétlenül jó döntés volt, mert így minél több fiatalnak van esélye arra, hogy a felnőtteknél bemutatkozzon, és akár stabil kezdővé nője ki magát rövid időn belül. Biztos vagyok abban, hogy vannak tehetségeink, akkor nem tartanánk itt! A munka nem hazudik, ahol dolgoznak, ott megtalálják azokat a fiatalokat, akikben van spiritusz.

- Milyennek ítélte meg a megye labdarúgásának zászlóshajójának számító I. osztály teljesítményét, illetve színvonalát?

Azt korábban is tudtuk, hogy a Fejér megyei bajnokság a megyék között erős bajnokságnak számít, ezt bizonyítja az, hogy tavaly is a legjobb négy között voltunk a megyeválogatottak tornáján, és idén a második helyen végeztünk. Ettől függetlenül az eredmények is egyértelműen ezt támasztják alá. Több jobban teljesítő csapatunk van, így sokkal jobb meccseket láthattak a szurkolók. Persze akad néhány gyengébb teljesítés, de átlagban emelkedtek a mérkőzések színvonalai.

- A tizenhat csapatos létszámot megfelelőnek tartja a megyei első osztályban?

Igen, ez egy jól bevált, ennél több nem kell, de kevesebb sem. Itt megvan a kellő mérkőzésszám, és motiváció a csapatok és a játékosok számára. Nem utolsó sorban földrajzilag is lefedjük a megyét.

- Összesen jelenleg hány igazolással rendelkező játékos rúgja labdát a különböző osztályokban, beleértve a kispályás bajnokságokat is?

11200 a mostani létszám, ezzel az országos rangsorban a negyedikek vagyunk. Budapest és Pest megye 17-18000, őket követi Győr, mi Szabolccsal és Borsoddal állunk közel azonos szinten. Ez szép eredmény ahhoz képest, hogy 2010-ben a hatezret éppen meghaladta a játékengedélyek száma. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy növekedésnek az egyik oka, hogy beemeltük az MLSZ rendszerébe az öregfiúk bajnokságát, valamint a kispályás bajnokságokat is, és a Bozsik-programba pályára lépő gyerekek is itt vannak nyilvántartva.

- Hogy van megelégedve a játékvezetéssel, szinte nem múlik el megye egyes forduló úgy, hogy a vezetőedzők közül legalább kettő ne nehezményezze működésüket?

Olyanról még nem hallottam, hogy jó játékvezetés ! Nagyon nagy problémát jelent - nemcsak Fejér megyében - hogy kevés a játékvezető. Legutóbb, novemberben Puhl Sándor alelnök úrral ültünk le, hogy mit tudunk tenni annak érdekében, hogy kellő számú játékvezető legyen. Ahhoz, hogy minőségi játékvezetés legyen elengedhetetlen a megfelelő létszám. Nemcsak a képzéssel, hanem a játékvezetők megtartásával is gondban vagyunk, ez szintén országos tendencia, nálunk is legalább negyven fő hiányzik. Több mint 110 játékvezetőnk van most, egy hétvégén, pedig 130-140 mérkőzést rendezünk, ami egyáltalán nem mondható kevésnek. Úgy vélem, hogy ehhez képest a mi játékvezetőink összehasonlítva a többi megyével nem teljesítenek rosszul.

- Megye válogatottunk szép sikert ért a megyei csapatok seregszemléjén, ez felülmúlta az előzetes, várakozásaikat, vagy egyértelmű elvárás volt a csapattól?

Szerettük volna megnyerni, ez sajnos nem jött össze, ennek több oka van, melyek elsősorban szakmai okok. A tavalyi tornán látottak alapján vártuk, hogy megismételje a a csapat az előző évi teljesítményét, és ott legyen a négyben. Így azt gondolom a második hely jónak mondható, és elégedettek vagyunk, bár az örömünk akkor lett volna teljes, ha megnyerjük a tornát.

- Mivel volt maradéktalanul elégedett, illetve mi az, amin feltétlenül javítani kellene a jövőben?

Kezdeném a rosszal. A női bajnokságunkat sajnos szüneteltetni kellett, mert összesen három női csapatunk maradt. Nincs, más hátra újra kell kezdenünk a női labdarúgásunk felépítését. Ennek rajtunk kívül álló okai is vannak, mivel az NB-s csapatoknak kötelezővé tették a női bajnokságban való csapat indítását, így akik eddig ún. kiscsapatokban futballoztak, azok bejöttek az NB-s csapatokhoz, és a kis kluboknál létszámhiány lett, és ezek a csapatok a fel is oszlottak. Most az Alba Ligában elkezdtük a női bajnokság szervezését, alulról építkezünk ismét, és van már ott öt csapat, nem adjuk fel, nem akarjuk, hogy a női labdarúgás megszűnjön Fejér megyében! A férfiaknál összesen 85 csapatunk van, ami egyáltalán nem kevés, és jónak mondható. Van egy tervünk, hogy azokon a kistelepüléseken, ahol nincs futball, azokat be szeretnénk vonni tavasszal a rendszerbe. A megyei közgyűlés elnökével, Molnár Krisztiánnal egyeztettem, és segít abban, hogy az adott települések polgármestereivel megtárgyalja ezt a programot, Mohától kezdve Gánton keresztül Nadapig, ahol nincs élő futball, ott kispályás, 5+1-es, torna rendszerben, négy-öt csapattal próbáljuk újraéleszteni a futballt. Mindig más rendezné, nyár elejére, pedig a különböző körzetek győztesei számára egy megyei döntőt rendeznénk. Ez elsőre azért működne kispályán, mert hat főt mindenhol lehetnek találni, aki szeretne játszani. Amúgy per pillanat, 29 településen nem rendeznek mérkőzéseket, nincsenek csapatok. Igazán azzal voltam elégedett, hogy sok gyereket be tudtunk vonni a Bozsik-programba, mind az intézményi, és egyesületi programba.

- Mit üzen az újesztendőre a megye labdarúgóinak, csapatainak?

Továbbra is olyan fair-play szellemben játszanak, ahogy ezt ősszel tették, ha ezt folytatják annak nagyon fogunk örülni! Ennek fő kritériuma, hogy rend legyen a pályákon, és sportszerűen küzdjenek.