Résen kell lennünk? - Vulkánkitörésnek csupán elméletben van esélye térségünkben

Magyar kutatók új modellt alkottak a Kárpát-medence bazaltjainak keletkezésére, mely szerint, bár nem valószínű, de teljes mértékben kizárni sem lehet, hogy térségünkben a közeljövőben vulkáni működésre kerüljön sor. Igaz lehet-e ez? – kérdeztük Korbély Barnabástól, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által irányított Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark csoportvezetőjétől.

A szakember jelezte, a természettudományokra is igaz: soha ne mondd azt, hogy soha. Nem teljesen lehetetlen, hogy ismét bazaltvulkáni működés helyszíne legyen a Bakony és a Balaton vidéke, de ennek valóban minimális az esélye.

A Káli-medence közös kincse a Szentbékkállai-kőtenger

Hozzátette, a Földön a legszámosabban nem ilyen helyeken vannak vulkánok, inkább óceáni és szárazföldi kőzetlemezek határán, ahol a szárazföldi kőzetlemez alábukik az óceáninak. Gondoljunk csak az amerikai kontinens nyugati szélére, a japán szigetekre, Indonéziára. Az úgynevezett forró pont vulkánok a kőzetlemezek belső területein is kialakulhatnak (például Hawaii-szigetek).

A Pannon-medence egyikhez sem sorolható, különleges, ritkább válfaja a vulkanizmusnak, közölte Korbély Barnabás. A környékünkön nagyjából nyolcmillió évvel ezelőtt törtek ki a vulkánok, ekkor alakult ki Tihany több központból álló, különleges vulkáni együttese, valamint a Hegyestű tűzhányója. A kétmillió évvel később újrainduló vulkáni működés aztán egyre több helyen hozott létre kisebb-nagyobb bazaltvulkánt (például Kab-hegy, Ság-hegy, Szigliget), létrehozva ezzel kontinensünk egyik legnagyobb vulkáni mezőjét. Utoljára a Káli-medencétől északra található Kopácsi-hegy salakkúpja tört ki, valamivel több mint 2,5 millió évvel ezelőtt.

A bányászat felfedte a maembere számára az 5–6 millióévvel ezelőtt működött vulkánbelsejét, ezt őrzi a Hegyestű

Olyan szerencsések vagyunk, hogy két olyan, a nemzetközi élvonalba tartozó vulkanológus tudós kutat aktívan a területen, akik a legkorszerűbb kutatási módszereket alkalmazzák. Egyikük Németh Károly, aki jelenleg egy új-zélandi egyetem oktatója, a másik Harangi Szabolcs, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője: a geopark szakemberei mindkét kutató munkásságát, tudományos publikációit figyelemmel kísérik, esetenként személyesen is konzultálnak egymással.

A Szent György-hegya Badacsony mellett a Balatonfelvidékmásik legjelentősebbtanúhegye

Harangi Szabolcsnak a napokban összefoglalt kutatási eredményei szerint a szárazföldi kőzetlemez (litoszféra) elvékonyodása „ágyazott meg” a Pannon-medencében évmilliókkal ezelőtt bekövetkezett bazaltvulkanizmusnak. Korbély Barnabás elmagyarázta, miről is van szó: az Európát felépítő szárazföldi kőzetlemez (litoszféra) jellemző vastagsága 120–200 kilométer között változik, de a Pannon-medence alatt e magas szilárdságú zóna 60–80 kilométerre vékonyodik (ennek alakját alulról szemlélve leginkább egy lefelé fordított tányéréhoz hasonlíthatjuk). A litoszféra alatti viszonylag képlékeny réteg az asztenoszféra – ezt hívhatjuk a kőzetolvadék (magma) „bölcsőjének”. Akkor indulhat meg a vulkánok kitörése, ha az asztenoszféra képlékeny anyagának van lehetősége felfele áramlani, és a nyomáskülönbség következtében csökken az olvadáspontja. Ekkor már csak repedések kellenek a kőzetburok anyagában, ahol a felszínre tud törni (ettől kezdve a magmát már lávának hívjuk). És minél meredekebben (esetünkben helyenként közel függőlegesen) történik a felfelé áramlás, máris megvan esély a kitörésre. Az asztenoszféra összetétele ráadásul nem homogén, ezek tartalmazhatnak például illóanyagokat is, amelyek még rásegíthetnek a vulkánkitörésre.

A kirándulók számára kihagyhatatlan helyek ezek

A geopark szakember nyomban megnyugtatott mindenkit, félelemre semmi ok: a Badacsonyt, a tanúhegyek világát az úgynevezett monogenetikus vulkanizmus jellemezte: ezek a tűzhányók egyszer kitörnek, működnek egy darabig, aztán inaktívvá válnak (az említett, kőzetlemezek határaihoz kötődő vulkánok nemritkán több száz évnyi szunnyadást követően, pusztító erővel törhetnek ki).

A Tapolcai medence bazalthegyei egyedülállóan érdekes és festői geológiai emlékek 
Fotó: Korbély Barnabás

Hangsúlyozta, lehet, hogy félelmetes természeti jelenség a vulkánkitörés, de mi itt, a Pannon-medencében a tanúhegyek mellett nagyon sokat is köszönhetünk ennek. A közkedvelt füredi savanyúvizek, a szénsavas források szintén az egykori vulkáni tevékenységgel vannak összefüggésben. Európa legnagyobb meleg vizű tava, Hévíz is az egykor itt tomboló vulkánoknak köszönheti megszületését: a Bakonyból áramló hideg karsztvíz és a nagy mélységből feláramló hévíz a tó forrásbarlangjában keveredik. Az sem véletlen, hogy a Tapolcai-tavasbarlang is a bazaltsapkás tanúhegyeink közelében alakult ki, a forró hévíz és a hideg bakonyi karsztvíz keveredése nagyon jól oldja a mészkövet, ami segítette a barlang kialakulását.