Év eleji „próbaüzem” a csarnokban

Nem sok asztal talált gazdára, az árusok főleg egymással beszélgettek, nagy becsben volt az a kevés vevő, aki érkezett. A látványt főleg az alma és körte uralta, de többen kínáltak tojást is, ahol az árak olyan nagyon szórtak, mintha bizony nem mindet tyúk tojná.

Volt, aki szotyit kínált hatalmas zacskókban, de tököt és kevés csicsókát is lehetett látni. Ez utóbbi nálunk méltánytalanul mellőzött, kiváló gyógyhatású gumós zöldség, a nagyvilág elegáns éttermeiben gyakran homár, libamáj, szarvasgomba, nemes tengeri halak, fésűkagyló és más drága ételek társaságában tálalják - itt szerdán szinte mind az eladó nyakán maradt.

Szabó Istvánné többféle almából és körtéből kínált. Mindenki arra számít, hogy hamarosan ismét teljes „fordulatszámon” jár a piac Fotó: Molnár Artúr

Az a kevés vevő, aki tegnap kilátogatott a piacra, érdekes módon egy-egy csokorban tömörült. Mivel a tojást leszámítva az árak nem nagyon tértek el egymástól, ennek minden bizonnyal az eladók személye és a kínálás módja lehetett az oka.

A legnagyobb „trükk" - derült ki alig tíz perc alatt - nem is az ár, hanem a kínálás. Ahol például gyönyörű fonott kosarakban, fajtánként és feliratozva állt az alma halomban, ott hosszú és tömött sor állt.

A csarnok túlfelén Szabó Istvánné kedvesen kínálta két-három féle almáját, és körtéjét. Az egyiket kapkodták jobban - abból mi is vettünk -, a Bosc kobak körtét. Ez más néven Alexander, s ő is így írta ki, mert így többen ismerik, de hívják még rozsdás, kormos körtének és Sándor cárnak is. A mosolygós „fajtamagyarázat" meg is hozta az eredményét, még a szomszéd portékájából is el-el csippentett valaki valamit.

Sok helyen kínáltak levesbe való zöldséget, ezt nem nagyon láttuk, hogy kapkodták volna. Szembetűnő volt az is, hogy milyen sokfajta mézzel érkeztek a méhészek. Akác-, vegyes virág-, selyemfű- és bodzaméz kellette magát! Nagy szükség lesz rá, hiszen közelít az influenza - ezt az internet is megírta.