Alattomos prosztatarák - Ötvenéves kor felett évente ajánlott vizsgálatra menni

Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint a kétezres évek elején évente 3500 prosztatadaganatot azonosítottak, míg 2012-ben 4034-et, három évvel ezelőtt pedig 4660-at. A Veszprém megyében regisztrált megbetegedések száma az elmúlt években 135 és 180 között szórt, de a tendencia itt is emelkedő.

– Ez a daganatos megbetegedés jellemzően 50 és 85 év között jelentkezik először, leggyakrabban 65 és 75 év között – mondta Gécs Sándor, a Csolnoky Ferenc Kórház urológiai osztályának vezetője.

A prosztatarák rendkívül alattomos betegség, ugyanis korai stádiumban általában még nem okoz panaszt. A betegség előrehaladtával viszont már egyéb tünetek, vizeletürítési zavarok, csontfájdalmak is jelentkezhetnek.

Gécs Sándor, a Csolnoky Ferenc Kórház urológiai osztályának vezetője (Fotó: Balogh Ákos)

Mivel a betegséget nem lehet megelőzni, a túlélésre akkor van a legnagyobb esély, ha korán felismerik a daganatot, ezért ötvenéves kor felett évente ajánlott urológiai vizsgálaton részt venniük a férfiaknak, valamint a vérből meghatározott prosztataspecifikus antigén (PSA) értékét megállapítani laborvizsgálattal, hangsúlyozza a főorvos. Utóbbi egyértelműen még nem határozza meg a betegséget, mert jóindulatú daganat vagy gyulladás miatt is lehet magasabb az érték a megengedettnél. A végleges diagnózist a szövettani vizsgálat adja meg, amelyet a prosztatából vett szövettani mintavétellel, prosztatabiopsziával vagy prosztataműtét során nyernek.

– Amennyiben pozitív az eredmény, további kivizsgálások következnek, majd a daganat stádiumától függően az onkoteam javaslatot tesz arra, milyen kezelést kapjon a beteg. Korai stádiumban a betegség teljes gyógyítására nyílik lehetőség, ha a daganat a szerven belül van: ilyenkor műtéti úton távolítják el a prosztatát és az ondóhólyagot, vagy sugárterápiás kezelést végeznek – magyarázza a szakember.

– A betegségnek semmi jele nem volt, a háziorvosom a korom miatt ajánlotta, hogy menjek el szűrővizsgálatra, ahol kiderült, hogy prosztatamegnagyobbodásom van, és a PSA-érték is tumorgyanúra utalt – meséli egy prosztataműtéten átesett férfi, akinél két évvel ezelőtt, hatvanöt éves korában azonosították a prosztatarákot. Az urológus szakorvosok által elvégzett biopszia beigazolta a gyanút, prosztatarákot diagnosztizáltak nála, de szervezetében áttétek kialakulására utaló jelet a kiegészítő vizsgálatok során nem találtak.

– Rendkívül megijedtem és a legrosszabbra gondoltam, de a szakorvosok teljes gyógyulással biztattak, tekintettel a kezdeti stádiumban lévő daganatra – folytatja. Az első vizsgálatok után fél évvel újabb biopszia következett, amelynek alapján műtétet javasoltak, amit tavaly év elején végeztek el. A beavatkozást követő felépülés négy hetét leszámítva semmiben nem változott az életminősége, háromhavonta kontrollra kell járnia. A történtek ellenére is szerencsésnek tartja magát, hiszen ha később megy el a szűrővizsgálatra, már áttét is képződhetett volna. Az újonnan felfedezett daganatok mintegy 17–19 százalékában végeznek radikális műtétet az országos és a megyei adatok szerint, és nagyjából ugyanilyen arányban kapnak sugárkezelést a betegek: vagyis a felismert prosztatarák kétharmadánál már csak tüneti kezelést tudnak folytatni, mondja az osztályvezető. Amennyiben előrehaladott az állapot, akkor gyógyszeres kezelést vagy kemoterápiát alkalmaznak. A Csolnoky Ferenc Kórházban évente 25 műtétet végeznek el, a beavatkozások után is több éven át követik a beteget.

A tudomány a prosztatarák három kockázati tényezőjét azonosította. Az első az életkor, vagyis minél magasabb kort ér meg valaki, annál nagyobb az esély a daganat kialakulására. A második tényező a genetika: akinél apai ágon a prosztatarák előfordult, annál kétszer akkora az esély a daganat kialakulására, míg akinek több felmenője is küzdött a betegséggel, annál 5–11-szer nagyobb eséllyel diagnosztizálják a kórt. Emellett az etnikai eredet is meghatározó: míg az Egyesült Államokban, valamint Nyugat- és Észak-Európában gyakrabban fordul elő, addig Délkelet-Ázsiában jóval kisebb a kockázat. Ennek okait egyelőre a kutatók vizsgálják, de valószínűleg környezeti hatások és a táplálkozási szokások is közrejátszhatnak ebben.

A tömeges szűrés egyelőre nem terjedt el, mert nagyobb a túlkezelés lehetősége, ugyanis a korai felismerés után elvégzett radikális műtéti beavatkozással a beteg megszabadul a ráktól, de romolhat az életminősége, mert a műtét után az esetek tíz százalékában vizelettartási zavar és nagyobb arányú merevedési zavar is kialakulhat, tette hozzá dr. Gécs Sándor.