Bereczki Zoltán a szabadság útján

– Azt remélem, hogy ezekből áll össze. Nagyon nem szeretem ugyanis a skatulyákat. Ha egy idő után elkezdem hallani, hogy éppen ez vagy az vagyok, akkor abból a szerepből önkéntelenül is kislisszolok, s valami újba kezdek. A leghosszabb skatulyám talán a musicalszínész volt, hiszen abból még diplomám is van.

Ma is jól emlékszem, amikor Toldi Marika néninél énekelni kezdtem, majd a kilencvenes évek közepén a Fame című musicalben kapott szerep után egy pillanat alatt beszippantott a színházi közeg – mondja egy rá jellemző mosoly kíséretében az énekes. Mosolyog, noha egy szerencsés kimenetelű durrdefekt után taxiba pattanva ért csak be Veszprémbe. Ő azonban rá sem hederít a problémákra, várják a feladatok.

Főképp mióta színházi kötöttségek nélkül, szabadúszóként dolgozik. – Merész lépésnek tűnt, de maximálisan beigazolódott a döntés helyessége. Persze bennem volt a félelem, hogy hívnak-e szerepekre, lesz-e munkám egyáltalán, ám ha az ember hajlandó arra, hogy időt szánjon rá és megtervezze a jövőjét, akkor nem kell tartania semmitől. Az pedig a legnagyobb művészi szabadság, hogy én magam dönthetem el, az év melyik szakában éppen mivel szeretnék foglalkozni. Most is egy koncertkörút kapcsán érkeztem Veszprémbe, de a tavasszal színházi bemutatóm is lesz Budapesten, reményeim szerint televíziós feladatok is várnak, s közben készülnek az új lemezem dalai – sorolja Zoltán.

Fotó: Brice Management

Persze nem csak énekesi énje lesz porondon az idei évben. Büszkén újságolja, hogy mellette egy különleges, négyszereplős prózai darabra is készül. – Májusban lesz a premier, többek között Pokorny Lia társaságában léphetek majd színpadra – jegyzi meg.

Közben televíziós feladatok is várják, hiszen borítékolható, hogy lesz folytatása a Sztárban sztár című szórakoztató show-nak. Híres maximalizmusáról, amit ő inkább szenvedélynek és elhivatottságnak szeret nevezni, mindenesetre joggal merül fel kérdés: mennyire volt nehéz kedvesnek és viccesnek maradni a pályatársakat felvonultató műsorban, ahol néha bizony kemény szakmai kritikát várt tőle a közönség? – Hazudnék, ha azt mondanám, hogy könnyű helyzetben voltam, de szerencsére a tévé szempontjából nem volt elvárás, hogy mindig kedvesek legyünk. Sőt, a szerkesztők épp azt várták, hogy keményen odamondjunk egy-egy produkció után, ugyanis akkor témát szolgáltatunk a lapoknak a rákövetkező napokban. Mivel azonban kollégák álltak a színpadon, ráadásul én is ott álltam nem is olyan régen, ezért tudom, milyen nehéz feladat hétről hétre megújulni és megfelelni. Így próbáltam építő jellegű kritikákat megfogalmazni, ám néha így is karcosabbra sikerült, mint szerettem volna – mondja Zoltán, aki büszke arra, hogy sikerült szórakoztató, mégis igényes műsort létrehozni az egyik legnagyobb kereskedelmi csatornán. Nagyon megszerette a műsort, a televíziós szereplést, ezért bízik benne, hogy a következő évadban is szerepet kap majd a négytagú zsűriben.