Tápanyagra éhes a föld

Az őszi kalászosok jól teleltek át még azokon a területeken is, ahol a tavaly októberi esőzések miatt novemberben tudtak csak vetni, s a kisarjadt növények elég fejletlen állapotban várták a telet - foglalta össze a határban tapasztaltakat Bedő Zoltán akadémikus.

Bedő Zoltán.: kedvező képet mutatnak a vetések, de szükség lenne a nitrogénpótlásra

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Martonvásári Mezőgazdasági Intézetének kutató professzora elmondta: bár összességében kedvező képet mutatnak az őszi vetések, a tápanyagban szegényebb táblákon sárgulni kezdett az őszi árpa. Ami azt jelzi, hogy az enyhe tél miatt a szokottnál gyorsabb fejlődésnek indult növényeknek kevés már a talajban levő tápanyag, szükségük lenne a nitrogént pótló, kora tavaszi fejtrágyázásra. Látják ezt a gazdák is, de egyelőre nem tudnak segíteni, a gépek ugyanis nem tudnak rámenni az átázott talajra. Több csapadékmentes napra, vagy a földet kissé megkeményítő, enyhébb fagyra volna szükség ahhoz, hogy megkezdhessék a munkát.

Indulásra készen várják a talaj megszikkadását a Székesfehérvár határában gazdálkodó zrt.- nél is, ahol mintegy 800 hektáron kell elvégezni a legkorábbi tavaszi munkát, a fejtrágyázást. Szabó Gábor növénytermesztési ágazatvezető a határban járva már tapasztalta, hogy a tápanyagban szegényebb földeken, például az Aranybulla emlékmű környéki, magasabban fekvő területeken, az elmúlt napokban lehullott 30 milliméteres eső a növények gyökérzónáin keresztül kimosta a nitrogént az árpákból, s emiatt tápanyag utánpótlásért kiabálnak , sárgulni kezdtek a zsenge növények.

Nagy baj szerencsére nincs, de ha nem sikerül mielőbb megkezdeni a fejtrágyázást, a termés mennyisége sínyli majd meg a tápanyag hiányát.

Csapadékmentes napokra lenne szükség a simítózás megkezdéséhez is.

Az elmúlt időszak esőzései szerencsére eddig nem okoztak a múlt évihez hasonló mértékű belvizeket. Vizes foltok vannak ugyan - főként a megye déli részén -, de ezt a vízmennyiséget a szakemberek szerint még be tudja szívni a talaj.