Mivel több az Airbnb, azaz airbed and breakfast?

Mivel több az Airbnb, azaz airbed and breakfast? A neve már utal rá, magyarul „felfújhatós ágy és reggeli”, amit nem kell szó szerinti fordításban értelmezni. A szolgáltatás lényege, hogy a tulajdonos rendelkezésre bocsátja a lakást vagy egy szobát az érkezőnek, amíg ő nem tartózkodik otthon. Jellemzően ehhez társul pluszszolgáltatás, akár az étkezésre (reggeli), akár takarításra gondolunk.

Az Airbnb igénybevételéhez ugyanúgy szükség van internetes regisztrációra, akár mi szeretnénk megosztani a lakásunkat ilyen célból, akár mi keresünk szálláshelyet. – Voltam már én is Airbnb-vel sok helyen, illetve én is regisztrált fogadó vagyok – mondta Mihályi Balázs. – Ki kell tölteni egy adatlapot, amin meg kell adni a lakás paramétereit, illetve fényképeket is érdemes feltölteni, hogy könnyebben tudjon választani az igénybevevő.

Fizetős szolgáltatás révén nyilván van adóvonzata is, erről Dégi Zoltánt, a NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatóját kérdeztük. – A lakáshasznosítást két nagy csoportra bonthatjuk. Az egyik, amikor hosszabb távon, tartósan hasznosítjuk az ingatlant, például bérlőknek adjuk ki. Ezek jellemzően hónapok, évek távlatában történő ingatlanhasznosítást feltételeznek. Az Airbnb ennél rövidebb időtartamra szól, és nemcsak az ingatlan bérbeadását foglalja magában, hanem pluszszolgáltatásokat is tartalmaz, ami lehet akár reggeli, akár takarítás is. Mivel a tevékenység szolgáltatás jellege, üzletszerűsége kerül előtérbe, az ilyen tevékenység szálláshely-szolgáltatási tevékenységnek minősül.

Ahhoz, hogy valaki jogszerűen végezze ezt a tevékenységet, szálláshely-üzemeltetési engedélyt kell beszereznie a területileg illetékes jegyzőtől. Miután megkapta az engedélyt, be kell jelentkeznie a NAV-hoz, ahol adószámot kap a tevékenységére. A személyi jövedelemadóról szóló törvény a szálláshely-szolgáltatók szűkebb körére speciális rendelkezést fogalmaz meg: fizető-vendéglátó tevékenységet folytatónak tekinti azt a magánszemélyt, aki – nem egyéni vállalkozóként – egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet az adóévben ugyanannak a személynek 90 napot meg nem haladó időtartamra. – A fizető-vendéglátó tevékenység egyik feltétele, hogy az így rendelkezésre bocsátott ingatlan az egyéb szálláshely kategóriájába tartozzon, azaz legfeljebb nyolc szobával, illetve legfeljebb tizenhat ággyal rendelkezhet – szögezte le a korlátokat az igazgató.

Adókötelezettségük teljesítése kapcsán az ilyen szolgáltatók többféle lehetőség közül is választhatnak. A személyi jövedelemadóra választhatják a tételes átalányadózást, ami 32.000 Ft/szoba/év. Ez az összeg fix, akkor is, ha egész évben csak egy napig volt foglalt a szoba, és akkor is, ha az év minden napján ilyen módon volt kiadva. – Fontos leszögezni, hogy Airbnb szolgáltatás esetén, ha a fizető-vendéglátó tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályokat szeretnénk alkalmazni, akkor egy „bérlő” egy évben legfeljebb összesen 90 napig tartózkodhat a lakásban. A tételes átalányadózást választóknak egészségügyi hozzájárulásként (eho) a 32.000 Ft/szoba/év 20 százalékát kell megfizetniük.

Dönthetnek azonban úgy is, hogy a személyi jövedelemadó-kötelezettségük megállapítása során a tételes átalányadó helyett az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazzák. Ebben az esetben választhatják, hogy 10 százalékos költséghányaddal számolnak, így az adóalap a teljes bevétel 90 százaléka, ez után kell megfizetniük 2016. január 1-jétől a 15 százalékos szja-t, valamint a 27 százalékos eho-t.

Vagy tételes költségelszámolást választanak, amikor minden egyes, a tevékenységgel szorosan összefüggő, bizonylattal igazolható költséget szembeállítanak a bevétellel, és a pozitív profit után fizetik szintén a 15 százalékos szja-t és a 27 százalékos eho-t.

A fizető-vendéglátó tevékenység nem áfamentes, 18 százalékos adófizetési kötelezettsége van a tevékenységet végzőnek, de ha éves bevétele nem éri el a hatmillió forintot, választhatja az alanyi mentességet – hívta fel a figyelmet a könnyebbségre Dégi Zoltán. – Áfaköteles tevékenység révén kötelező a bizonylatadás is, ideértve a nyugtát, sőt, az online pénztárgép is kötelező. Ám, ha vállalja a szolgáltató, hogy minden egyes szobakiadás után számlát állít ki, akkor eltekinthet a pénztárgép használatától. Ennek azonban az a feltétele, hogy a vevő megadja a nevét és címét, hiszen csak így hiteles a számla. Ha valaki nem szeretné, hogy nyoma legyen az ő ottjártának, így nem kívánja megadni sem nevét, sem címét, akkor nem tud a szolgáltatást végző számlát adni neki. Amennyiben azonban a pénztárgép használata helyett van rá lehetőség, és valamennyi szolgáltatásnyújtásról számlát állítanak ki, akkor havonta adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik a kibocsátott számlákról.

Az ilyen jellegű tevékenységet próbavásárlással tudják ellenőrizni, szobafoglalás után elmennek a helyszínre, és ha a fizetést követően nem ad nyugtát vagy számlát a szolgáltató, máris bírságra számíthat.

Sok adminisztrációval járhat az ilyen jellegű szolgáltatás jogszerű végzése, de ha valakinek forgalmas helyen van jól felszerelt lakása, akkor az adó megfizetése mellett is megéri ilyen céllal meghirdetni.