Klímaváltozás – városi klíma II.

A szélcsendes, napsütéses nyári napon egy város hőmérséklete igencsak magasabb a külterülethez képest. Azt is megállapítottuk az első részben, hogy egy sűrűn beépített belváros akár 8–12 Celsius-fokkal is melegebb lehet a külterülethez képest, kisvárosokban ez az érték némileg csökkenhet, de még így is nehezen viselhető kánikulában, viszont a parkok fái, növényzete a hőmérsékletet csökkentheti, a hőérzetet javítja.

A városi emberek életét azonban nemcsak a forróság, hanem ezzel együtt a közlekedés, az ipar, az esetleges égetések mint szennyezőforrások nehezítik. Ezek következménye a szmog. Ezt a szakirodalom fotokémiai szmognak vagy Los Angeles-típusú szmognak, nevezi, hiszen ott fordult elő először a múlt század negyvenes éveiben, nálunk a nyolcvanas évek közepén figyelték meg először, de azóta s főleg az utóbbi években egyre gyakoribb „vendég”.

Ez a szmog főleg nyáron keletkezik intenzív napsugárzás hatására és szélcsendben, gyenge szellőben, alacsony páratartalom s erős gépjárműforgalom mellett. Kialakulása persze időjárásfüggő, elősegítik a hőhullámok, vagyis amikor a hőmérséklet 25–35 Celsius-fok közötti.  A gépkocsik által kibocsátott nitrogén-oxidok, szén-monoxid, kén-dioxid, szénhidrogének, a korom és a por a főszereplője e folyamatnak. A napsütés (UV-sugarak) hatására a fotokémiai folyamatok következtében: ózon, NO₂, OH-gyökök, reaktív szervesgyökök, peroxi-akril-nitrát  (PAN) képződik. A PAN már 0.02 ppm koncentráció felett (2 molekula százmillió között) az emberek, állatok egészségét veszélyezteti, a sejteket roncsolja, a vegetációt, sőt, a város épített tárgyait, még a fémeket is károsítja (korrózió)! E szmogalkotók erősen izgatják a nyálkahártyát (orr, tüdő, szem), a nehézlégzés gyakori kísérő tünet, de a növényzetet is károsíthatják, például az ózon.

Az ózon mérgező gáz, melynek koncentrációja, mint a többi szennyezőé is, a reggeli forgalomnövekedéssel nő, és kora délután (csúcsforgalomkor) éri el maximumát, majd csökken.  Az egészségügyi határérték nálunk 120 _/ug/m³/8 óra, de ennél kisebb koncentrációk is okozhatnak egészségügyi panaszokat az arra érzékenyeknél, allergiásoknál vagy légúti és tüdőbetegségekben szenvedőknél, és károsítja a szemet is. Az ózon mennyiségének jellemzésére alkalmazzák még a tájékoztatási és a riasztási határértéket. Az előbbi 180, az utóbbi 240 _/ug/m³/óra. Ez az érték az egy órán belül mért maximumra vonatkozik. Riasztási határérték túllépése esetén intézkedni kell, például a gépkocsiforgalmat csökkenteni, a szabadban való tartózkodást mérsékelni stb.

A fotokémiai szmog fontos főszereplője az aeroszol, mely alatt szilárd és folyékony részecskéket értünk. Nálunk szálló pornak is nevezik gyűjtőnéven. Pontosítására gyakran a PM10 vagy PM2.5 jelölést használjuk. A PM az angol Particulate Matter rövidítésből származik. A 10 azt jelenti, hogy a részecskék mérete 10 _/um-nél kisebb; így a PM2.5 a 2.5 _/um-nél kisebb részecskékre vonatkozik. A „szálló por” határértéke 24 órás időtartamra 50 _/ug/m³ lehet, s ez egy évben csak 35 alkalommal fordulhat elő.

Ebből következik egy kérdés: miért veszélyes? A szilárd részekék felületén adszorbeálódhat akár az összes ártalmas szennyező vegyület, a folyékony részecskékben pedig oldott állapotban is jelen lehet. Ez a szálló por viszont lebeg a levegőben, és a pillanatnyi áramlási, hőmérséklet-eltérési okok miatt bármely irányban elmozdulhat, akár le, akár felfelé is. Így e részecskék bárhová eljuthatnak. Természetesen hosszabb idő alatt a gravitációs hatás lehet domináló is, így szintkülönbségekkel rendelkező városok esetén, mint például Veszprémben, az aeroszol a mélyebben fekvő pontokban akár fel is dúsulhat, míg a magasabban fekvő helyeken nehezebben.

A szálló por egészségügyi kockázata igen jelentős: légúti irritációkat okoz. A PM2.5 már megtapadhat a tüdő nyálkahártyáján, felszívódhat s a véráramba kerülhet, ahol a fentiekben bemutatott mérgező anyagok kifejthetik nem kívánatos, akár életet is veszélyeztető hatásukat! Az ábra ilyen légszennyezés okozta korai halálesetekről ad tájékoztatást. Az élen vagyunk! Sajnos!

Légszennyezettség okozta korai halálesetek Európa egyes országaiban (2010)

Az adatok 1 millió lakosra vonatkoznak

forrás WHO ill. http://www.metropol.hu/itthon/cikk/1320460-ezreket-ol-meg-a-szmog" target="_blank" adatainak felhasználásával összeállította a Szerző).

Bulgária                     2375

Szlovénia                    2083

Magyarország           1764

Románia                   1732

Ukrajna                    1444

Oroszország              1127*

Horvátország              994

Csehország                 731

Olaszország                540

Németország               507

Hollandia                   397

Egyesült Királyság    382

Ausztria                      376

Svájc                          347

Dánia                         330

Franciaország           272

Spanyolország            228

Svédország                 113

* Európai terület

Alaposan meg kell gondolni teendőinket, hiszen évről évre egyre erősebb szmogos környezetben kell élnünk. Tudjuk, télen is van szmog (erről majd egy másik alkalommal írunk), ami legalább annyira veszélyes, mint a bemutatott fotokémiai, ráadásul a sűrű gépkocsiforgalom miatt a szálló por és az ózon is folyton jelen lehet a levegőben, megülhet a völgyekben, hacsak nincs egy kis szél.

A nyári szmognak is főszereplői a gépkocsik. A városok forgalmát, parkolókat úgy célszerű tervezni, hogy a levegő a szélcsendet követő legkisebb szellőre is könnyen tisztuljon. Városi szintkülönbségek esetén, mint például Veszprémben, legalkalmasabbak a magasabban fekvő pontok, ilyen helyekre kívánatos a fedett parkolókat is építeni. Az uralkodó szélirány is lehet egy fontos tervezési szempont.

A parkokat, ligeteket védeni, óvni kell. Figyelemmel kell arra is lenni, hogy többnapos szélcsend esetén a szmog alkotói kumulálódnak, halmozódnak, s a kiülepedés mértéke csekély. Növekvő koncentrációk esetén korlátozni kívánatos a gépjárműforgalmat (nem is beszélve autó-motor versenyekről a városban vagy a közeli terepeken). Szmog esetén a szabadban történő sportolás és bármilyen jellegű mozgás az egészségre nagy kockázatot jelent. Riasztási szint közelében és a felett mindenképp kerülendő. Különösen a gyermekeket óvjuk. Arra is gondoljunk, hogy a szmog okozta betegségek egy része nem azonnal, hanem évek során fejlődik ki, s akkor már lehet, hogy késő.

Tóth József Károly ny. egyetemi docens