Tudomány

2016.02.21. 16:51

Klímaváltozás – Városi klíma I. rész

A klímaváltozás olyan, mint egy sok szálon futó krimisorozat, melyben az elejétől fogva ismert a tettes: az Ember. (A szerző)

Fejlett országokban a lakosság több mint 70 százaléka él városokban, s ez az arány csak növekszik. A városok szerkezete, tervezése, fejlesztése – a természeti és környezeti adottságokon kívül – nagyban befolyásolja az ott lakók életminőségét. A mesterséges építmények, házak, toronyépületek, utak felülete, fák, parkok, mind meghatározói a városi klímának, amely eltér, gyakran jelentősen is, a környék, a külterület klímájától.

A városi klíma egyik alapvető ismérve az, hogy a hőmérséklet a külterületi környezethez képest magasabb. A város szerkezetétől függően lokális mikroklímák alakulnak, melyek időben is változnak, a napszaktól, az időjárástól, a közlekedéstől függően. A város természeti adottságai viszont – sík terület vagy dombos-völgyes, erdős, tavakkal határolt stb. – csökkenthetik vagy fokozhatják ezeket a hatásokat.

Az épületek, utak építése során felhasznált anyagok (beton, tégla, aszfalt, műkövek stb.) miatt megváltozik a környezet sugárzáselnyelő, -tároló és -visszaverő képessége a külterülethez képest. A magas épületekkel, közelségükkel, az utak, járdák kialakításával e felületeket igencsak megsokszorozzuk. A sugárzási körülmények megváltoznak, s ezzel a város hőháztartása is, ami a hőmérséklet emelkedését eredményezi. Ezt ráadásul fokozza a közlekedés, az ipari termelés, télen a fűtés, nyáron a klímaberendezések és így tovább. A parkok, fák, vizek viszont mérséklik e kellemetlen hatásokat, amelyek – különösen nyáron – az emberek egészségi állapotát is befolyásolják.

Az így kialakuló városi úgynevezett hősziget hőmérséklet-eloszlását a város szerkezete határozza meg. A magasabb épületek környékén, általában a városközpontban a legmagasabb a hőmérséklet. Nagyvárosokban hőhullámok idején akár 8–12 Celsius-fokkal is magasabb lehet a külterületi értékhez képest. Kisebb városokban is elérheti a 4–6, de akár a 8 Celsius-fokot is. Parkokban, ahol sok fa van, ez a hőmérsékletérték több fokkal is csökkenhet (1. ábra).

A városi hősziget: A hőmérséklet változása a városban (Gelencsér A., Molnár Á., Imre K., 2012, Pannon Egyetem)

Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0012_eghajlatvaltozas/ch08s05.html

Tapasztalatból is ismert, a városok, főleg városközpontok hőmérséklete a reggeli órákat követően emelkedik és déltájt, kora délután éri el a maximumot, de a későbbiekben, ahogy a külső hőmérséklet csökken, úgy önti ki, sugározza ki magából az összes épület, járda, út a napközben felvett hőmennyiséget. A hajnalok sem olyan hűvösek, mint a városon kívül. Nyáron, hőhullámok idején alig vagy egyáltalán nincs éjszakai felfrissülés, megnyugvás. A városi forróság levegője száraz, enyhet adó pára, nedvesség alig, köszönhető ez az épített nagy felületű vízszintes és függőleges beépítettségnek, ami persze egy város esetén indokolt. Egy nyári hőhullám több napig is eltarthat, tudjuk, s ez a hatás szélcsendes, napfényes időben még erősebbnek érződik.

Ki kell emelni azt, hogy a klímaváltozással, a felmelegedés fokozódásával ezek a folyamatok sokkal jelentősebbek lehetnek és gyakoriságuk is nő. A múlt nyáron hány hőhullám volt? Érdemes megemlíteni, hogy a 2015-ös év volt a legmelegebb a Földön, mióta a hőmérsékletmérések viszonylag rendszeresek. 1990-től néhány évet kivéve az évi átlaghőmérséklet mindig egy kicsit magasabb volt, s azóta a Föld évi átlaghőmérséklet-emelkedése már meghaladta a 0,7 Celsius-fokot! A decemberi párizsi klímakonferencia 2050-ig 1,5 (maximum 2) Celsius-fok-emelkedést tartott még elfogadhatónak. Van ok aggodalomra?

A hőhullámok okozta egészségügyi hatásokkal később is foglalkozunk, most csak a legfontosabbakat említjük. A koncentrálóképesség csökken, az érrendszeri, keringési panaszok megsokasodnak, de kiemelhető még az erős UV-sugárzás is. Figyeljük az UV-B-sugárzásra, mely különösen felelős a bőrrák kialakulásáért.

A városi hőhullámok embert is veszélyeztető hatásai mérsékelhetők, s nem is elhanyagolhatóan, ha figyelünk városunkra. Fontos, hogy minél több fa, főleg park legyen, hiszen a fák levelei szűrnek, árnyékuk, párologtatásuk segíti az enyhülést, mivel a városi levegő sokkal szárazabb, mint a külterületi. Ezért a vizek, szökőkutak szintén fontosak a közérzet szempontjából. Ahol lehetőség van, ott érdemes csökkenteni a mesterséges felületet, s helyette kisebb-nagyobb zöldterületeket telepíteni. Érdemes megjegyezni, hogy ez a hősziget-hatás télen is létezik, de akkor hatása pozitív is lehet, mivel véd a környezeti hidegtől, fagytól.

A forró levegő a város felett mintegy sátrat, kupolát képez, hiszen a falakról, útfelületekről a meleg visszasugárzódik, s e légréteg felett a külterületi hűvösebb levegő helyezkedik el. E sátor alatt él a város, s a közlekedés, ipar, épületek klímaberendezései tovább nehezítik a lakók életét, mert a kupola alatt egyre gyakrabban jelenik meg az egészségre ártalmas nyári vagy Los Angeles-i szmog. Ezt a következő részben tekintjük át.

Tóth József Károly ny. egyetemi docens

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!